Drágulhat a hús

Idén a húsfeldolgozók eredményességét az fogja meghatározni, hogy költségnövekedéseiket mennyiben tudják érvényesíteni a kereskedőkkel szemben, azaz többletráfordításaik mennyire épülnek be a fogyasztói árakba – jelentette ki sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A húsipar költségei ugyanis az utóbbi időben több ágon is emelkedtek. Az élő sertések ára tavaly január és december között 20 százalékkal nőtt, és a trend idén sem tört meg, jelenleg az árak már meghaladják az ötéves átlagot.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Kép: Teknős Miklós[/caption]

Tavaly január és december között 10 százalékkal nőttek az iparági átlagbérek, idén pedig a minimálbér és a kötelező bérminimum emelése jelent többletterhet. Ráadásul a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szigorodtak. A nagy forgalmú húskészítményeknek – mint a párizsi vagy a virsli – a korábbi 40 helyett minimum 51 százalék húst kell tartalmazniuk, miközben ezeknél 10 százalékban korlátozták, egyes kolbászoknál és szalámiknál pedig megtiltották a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságát. Éder utalt arra, hogy az élelmiszerkönyv változása miatti áremelés kényszere ügyében vitájuk van az agrártárcával, de ő idén fogyasztóiár-emelkedésre számít.

Tavaly a hazai vágóhidakon 4,675 millió sertést vágtak, ami 2014, vagyis az élő sertés áfacsökkentésének bevezetése óta 25 százalékos növekedés. Mivel eközben a statisztikailag igazolt sertésszám 7 százalékkal csökkent, és az importadatok sem adnak magyarázatot a vágásszám növekedésére, egyértelmű, hogy az áfacsökkentés jelentős mértékű fehéredést hozott. Az áfacsalók egy része átvándorolt a húskészítménypiacra. Ez a költségek növekedése ellenére is 0,5-1,5 százalékos árcsökkenést hozott például a szárazkolbászoknál és a gépsonkánál, ezért a készítménypiacon is nagy szükség lenne az áfacsökkentésre.

Az élelmiszerkönyvet azért szigorították, hogy a magyar fogyasztók jobb minőségű termékeket kapjanak a boltokban – mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, hozzátéve, hogy általában augusztus elejétől lépnek életbe a szabályok, de a húsvéti szezon miatt a sonkákra vonatkozó előírások már januártól hatályosak. Reményei szerint a feldolgozók alkalmazkodnak az új szabályokhoz, és nem egyszerűen csak átnevezik a terméküket olyanra, amelyet az élelmiszerkönyv nem szabályoz. Harmadik útként a hamisítás jöhet szóba, de az öt éve működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezeket jó hatékonysággal szűri ki. Mint felidézte, 2012 óta 860 millió forint bírságot szabtak ki, több mint 3600 tonna hamis termék megsemmisítését rendelték el, és 9 milliárd forintnyi adóelkerülést akadályoztak meg.