Összetett pályázati csomag készül

Az ágazat számára 20 milliárd forintos beruházássegítő pályázati keret nyílik meg várhatólag januárban – jelentette be az első építőipari ágazati csúcstalálkozón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt hónapban. Azóta annyi tudható, hogy a komplex pályázati rendszer részletein már javában munkálkodnak a minisztériumban.

A Világgazdaság megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az egyeztetések idején konkrétumokkal nem kívánt szolgálni, de leszögezte: a szövetség az ágazati csúcstalálkozóra kimunkált javaslatsorát a mostani tárgyalásokon is változatlanul képviseli. Eszerint az utóbbi öt-hat évben sikeresen működő pályázatok megnyitását kérik az építőiparosok, vagyis azt, hogy a kivitelezők mellett az építőiparnak dolgozó mérnöki szolgáltatók és tervezők is pályázhassanak.

A javaslatsor szerint a pályázati csomag egyik lába a csekély összegű (de minimis) támogatások módosított változata lenne, ilyen támogatást más ágazatok cégei korábban legfeljebb háromszor, legfeljebb 20 millió forintig igényelhettek. Az építőiparra szabott változata szerint a 60 millió forintos támogatási plafont azonnal, egy körben lehetne igényelni, akár 100 százalékos támogatási intenzitással, s nemcsak egyes régiókban, hanem a budapesti és a közép-magyarországi cégeknek is. A másik lábat a kis- és közepes vállalkozásoknak korábban a Ginop 1.2.1. csomagban meghirdetett, uniós forrásokkal működő pályázatok alkotnák.

Utóbbiakat 50 millió forinttól igényelhetnék a pályázók, amelyeknek garanciát kellene vállalniuk a kapacitás bővítésére és a hatékonyság javítására. Az ÉVOSZ elgondolása szerint az e konstrukcióban beszerzett gépeket – más Ginop-pályázatoktól eltérően –­­ területi megkötések nélkül lehetne használni, az építőipar sajátosságait figyelembe véve. Az ágazat cégei ugyanis nem helyhez kötött munkát végeznek: a pályázati támogatással megvásárolható aszfaltozógépet érthetően nemcsak például Ózdon, hanem Debrecenben is szeretnék használni. Azt is szorgalmazza a szakmai szövetség, hogy a legfeljebb ötéves cégek jelentkezését is fogadják majd be, s a 20 milliárdos keret egy részét a nagyvállalatok beruházási támogatása (NBT) formájában használják fel.

A csekély összegű támogatásokat kivéve minden pályázati forrás mellé önerőt és garanciarendszert kell felmutatni – hangsúlyozta Koji László. Mivel az ÉVOSZ a 20 fő feletti cégeket hiányolja az ágazatból, a nagyok teljesítőképességét pedig kevesli, a hatékonyságnövelésre szánt 20 milliárd forintból a 20–250 fős vállalkozások megerősítését szeretnék elérni. Azt, hogy ez a vállalati méret mennyire hiányzik az ágazatból, jól példázza a 10 főnél kisebbek egészségtelen túlsúlya. A 82 ezer cégből nagyjából 78 ezer mikrovállalkozás, amelyekkel a 100-150 millió forintos gépvásárlások és informatikai fejlesztések formájában elképzelt hatékonyságnövelés és a betanításokat is igénylő technológiai fejlesztések kivitelezhetetlenek – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. A 20 milliárd forintos keret az előzetes számítások szerint néhány hónap alatt célba ér.

Messze a gödör alja

Bővült az építőipar, mégsem volt akkora a fellendülés, mint amit a CSOK-tól és a csökkentett mértékű építőipari áfától vártunk az idén – áll Szarkándi János, a Duna–Dráva Cement Kft. elnök vezérigazgatója nyilatkozatában. A cementipari vállalat vezetője optimista: „Szerencsére már messze van a gödör alja, de a hatása még érezhető. A válság idején az éves országos cementfelhasználás 2 millió tonna körül volt, az idén meghaladhatja a 3 millió tonnát, de ennek a bő egyharmada import, pedig a magyar gyárak is előállíthatnák a teljes mennyiséget. Ráaádásul nő a sokszor gyengébb minőségű ukrán cement piaca” – hangsúlyozta. Szarkándi János a következő két évben arra számít, hogy a tervezett nagyprojektek elindulásával erősödik az építőipar teljesítménye.