Felpörgött a műtárgy-kereskedelem

Mindkét vezető aukciósház, a Kieselbach Galéria és a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésének a forgalma meghaladta az egymilliárd forintot, a BÁV a téli árverésén 430 millió forintos összleütést produkált. 2016-ban a legmagasabb áron elkelt festmények árai az 50–170 milliós sávban szóródtak, míg 2017 végén 55 és 220 millió forint között mozogtak. A tíz legdrágábban leütött tétel átlagára 20 millió forinttal több az egy évvel ezelőttinél, 2017-ben 95,6 millió forintra emelkedett.

Az év sztárja a klasszikus aukciókon egyértelműen Tihanyi Lajos volt, nemcsak azért, mert hozzá fűződik a 220 milliós rekorderfestmény, de az év során felbukkanó festményei is rendre magas árakon keltek el, sőt már 2016-ban is ő volt a listavezető. Népszerűsége nem véletlen, és nem is a semmiből fakad, az elmúlt évek magyar modernista festészetet bemutató és értelmező kiállításainak hatása mostanra érett be.

Tihanyi alkotása a francia Fauves mesterei közt is megállja a helyét, nem véletlenül szerepelt a festmény valamennyi, a magyar modernizmust itthon és külföldön bemutató tárlaton az elmúlt másfél évtizedben. Tihanyi Lajos a magyar modernizmus két legfontosabb alkotóközösségének, a Nyolcaknak és a nagybányai neósoknak egyaránt tagja volt. Külföldön is tanult, a kor legfrissebb áramlatait szívta magába, a 20. század első évtizedeinek friss, modern, sőt avantgárd irányzatait is tanulmányozta, és átvett belőlük elemeket. Művészete így nemzetközi szinten is értelmezhető, külföldi gyűjtők és múzeumok érdeklődésére is számot tarthat. Érdekesség, hogy a 220 millió forinton leütött Szajna-parti festmény, amelynek hátoldalán a Nagybányán festett korai alkotása, az Ádám és Éva található, száz év lappangás után került elő.

A festmény a korai magyar modernizmus, a magyar Vadak korszakának egyik fő műve, merész színek és szokatlan perspektíva alkalmazásával. A top 10 festményleütést bemutató táblázatból az is kiolvasható, hogy Munkácsy, Csontváry és Gulácsy műveinek felbukkanása még mindig eseményszámba megy. Ráadásul Csontváryval kapcsolatban növeli az érdeklődést, hogy alig száz alkotásból álló életművéből mindössze húsz festmény van magánkézben, ezért ha piacra kerül egy, mindig sokan éhesek rá.

A Virág Judit Galéria decemberi árverésén piacra került Olasz halász című képéről sokáig azt hitték, hogy 1945-ben orosz hadizsákmányként tűnt el Budapestről, és a művészettörténészek is csak fekete-fehér reprodukcióról ismerték. A festmény magasan, 100 millió forintról indult, és 140 millió­ért cserélt gazdát. A listán harmadikként szereplő Aba-Novák Vilmos műveinek áremelkedését jelzi, hogy tíz évvel ezelőtt, 2008-ban szintén egy 1930-as olasz kikötőt ábrázoló festménye – igaz, kisebb méretű, mint a most árverezett – 38 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén.