A Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) elkülönített tartalékot képez abból a különbözetből, amely a földgáz beszerzési ára (elismert költsége) és a felhasználók által e gázért – az egyetemes ár részeként – fizetett összeg között keletkezik – tette közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Magyarázata szerint ez a tartalék biztosítja, hogy a forrásárak emelkedése esetén (azaz amikor drágul az MFGK által vásárolt gáz) ne kelljen emelni a lakossági végárakat. Az árkülönbözet mértékét a hivatal folyamatosan nyomon követi, a társaságnál képződő többletről vagy veszteségről nyilvántartást vezet.
A Világgazdaság megkérdezte az MFGK-t, hogy mióta halmozza az említett árkülönbözetet, és az mekkora. A kapott válasz szerint „a MEKH közleménye minden releváns információt tartalmaz, az MFGK végre fogja hajtani a 37/2018. (III. 8.) kormányrendelet szerint meghatározott kötelezettségeket”.
A MEKH közleménye ismerteti, hogy 2016 áprilisában felülvizsgálták a földgázforráson képződő eredmény nyilvántartásának és elszámolásának rendszerét. A gáztörvény előírja, hogy amennyiben a nyilvántartott egyenleg pozitív, tehát többlet keletkezik a kereskedőnél, azt az MFGK Zrt. köteles az éves beszámolójának mérlegében passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Ez az elhatárolt többlet olyan tartalékot képez, amelyből a végfelhasználói árak a forrásárak emelkedésekor is stabilan tarthatók, így elkerülhető a lakossági végárak emelése – magyarázza a MEKH.
Az MFGK nyilvános pénzügyi beszámolójának mérlegében az egyéb, várható kötelezettségekre képzett céltartalékok soron 2015 végén 34,1 milliárd, 2016 végén pedig 36,9 milliárd forint szerepelt, a növekedés tehát 2,8 milliárd forintos volt. Ez az összeg a beszerzési szerződések céltartaléka, amely a szerződések teljesítésével kapcsolatban elkerülhetetlen költségek és a várható bevételek különbsége. Állományának nagyságát a társaság a mindenkori középtávú üzleti terve, illetve legjobb tudomása szerinti feltételezései alapján határozta meg a beszámoló fordulónapjára diszkontált értéken.
A földgáz árát (a molekulaárat) a hatósági áras hazai termelés, az olajtermék-indexált források és a nyugat-európai gázpiacokhoz indexált források ára befolyásolja – magyarázza a MEKH. Ezek közül a hazai energiapolitika csak a hatósági áras hazai termelés árát tudja befolyásolni, de annak hatása a teljes lakossági árszintre korlátozott. Míg a forrásárak folyamatosan, nagymértékben és rövid időtávon sem előre jelezhetően változnak, a hazai lakossági végfelhasználói árak szintje fix, hatósági ár, annak maximális mértékét a 2013. évi LIV. törvény határozza meg. A jogszabály alapján az árszabályozásban elkülönül a felhasználók által az egyetemes ár részét képező, a földgázmolekulára fedezetet adó befizetett összeg (amely az egyetemes szolgáltatón keresztül jut el az MFGK-hoz) és a földgázforrás beszerzésének elismert költsége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.