Szőlőből készült cipők és gombás kézitáskák uralhatják a divat világát

A fenntartható öltözködés jegyében az állatmentes alternatív bőranyagok kifejlesztésének egyre nagyobb jelentősége lett a divat világában. A napokban mutatták be a Dune alapítójának, Daniel Rubinnak a Lerins nevű új fenntartható edzőmárkáját, átszámítva 57 ezer forint értékű cipők is szerepeltek a kínálatban. A márka különlegessége, hogy a borkészítés során megmaradt szőlőhéjból készült a termék borítása.

A The Guardian összeállítása szerint az úgynevezett növényi alapú bőr használata környezetvédelmi szempontokból is igen hasznos: 

a Lerins márka például nem a szarvasmarhatartással is összefüggő gyümölcsmaradékokat használja fel (mint az almából, banánból és ananászból készült „bőrök” esetében), így ezzel a lépéssel mérsékeli az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve az állattartásból eredő erdőirtás ütemét is. 

A fenntartható edzőmárka egyre több olyan márkához csatlakozik, amelyek növényi alapú bőralternatívákkal dolgoznak, ilyen például az Allbirds, a Hermes, a Reformation és a Stella McCartney. 

Nemrég Leonardo DiCaprio és a Kering nevű francia luxuscsoport – amelyhez olyan divatmárkák tartoznak, mint a Gucci, a Saint Laurent és a Balenciaga – közösen fektetett be a kaliforniai VitroLabs nevű startup cégbe, amely alternatív bőranyagok fejlesztésén dolgozik. 

A cég laboratóriumában a növesztett bőr előállításához őssejteket termesztenek az állati bőrök reprodukálására, hogy az alternatív bőr ugyanolyan erős és tartós legyen, mint a hagyományos állati bőr. 

Stella McCartney angol divattervező augusztusban szintén piacra dobja a saját magáról elnevezett márkájú, szőlőhéjból készült cipőket és kézitáskákat, idén pedig egy gombás bőrtáskát is, amelyet gombafonalakból, vagyis micéliumból készítenek. Az Allbird első növényi bőrből, növényi olajjal és természetes gumival készült cipői szintén hamarosan kereskedelmi forgalomba kerülnek.

Nicole Rawling, a kaliforniai székhelyű Material Innovation Initiative vezérigazgatója – a cég márkákat, tudósokat és befektetőket tömörít az állatmentes anyagok következő generációjának felgyorsítása érdekében – úgy nyilatkozott, hogy tavaly 980 millió dolláros (több mint 35 milliárd forint) támogatást gyűjtöttek össze az állati eredetű anyagokat helyettesítő szövetekre. 

Azonban nehéznek bizonyul a növényi alapú bőr alternatívák számára, hogy versenyezzenek a szarvasmarhabőr tartósságával. A megoldás eddig – vitatható módon – a műanyag felhasználása volt. A bőralternatívák közül sok poliuretán bevonatot tartalmaz a tartósság javítása érdekében. McCartney és a Lerins is a Vegea bioanyagcéggel dolgozik, amely vízbázisú poliuretánt használ, és az eddigi eredmények alapján állítják, hogy ez a legkörnyezetbarátabb ilyen anyag. Rawling meglátása szerint kétségtelen, hogy a növényi alapú bőriparnak számos problémát kell még megoldania, hiszen senki sem örül annak, ha petrolkémiai anyagok vannak a termékeiben, azonban optimista abban, hogy a verseny fenntarthatóbb megoldások kidolgozására kényszeríti a vállalatokat.