Kínán tört meg az Intel milliárddolláros Tower-üzlete
Az Intel kihátrált az izraeli Tower Semiconductor 5,4 milliárd dolláros felvásárlásából, mivel a jövő kedden lejáró szerződésükre a kínai hatóságok még mindig nem bólintottak rá. A halogatást nem először vetették be fegyverként az amerikaiak ellen, ám a vállalatnak már van is B terve a terjeszkedésre – írta a Reuters.
Az amerikai csipgyártó, amely 2022 februárjában írta alá a Tower felvásárlásáról szóló megállapodást, nem szerezte meg a kínai szabályozó hatóságok jóváhagyását, ahogy azt a szerződés előírta. Belsős információk szerint az Intel nem tervezi, hogy tárgyalásokat folytat a szerződés meghosszabbításáról, ehelyett 353 millió dolláros felbontási díjat fizet majd az izraeli cégnek, hogy elálljon az üzlettől.
Az eset jól szemlélteti, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek egyre erősebben gyűrűznek át a nemzetközi vállalati életbe, különösen, ha technológiai cégek közötti üzletekről van szó.
Bár az nem világos, hogy a szabályozó hatóságok rábólintottak volna-e az üzletre, ha a vállalatok meghosszabbítják a szerződésüket, és megvárják a felülvizsgálat befejezését. Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója keményen lobbizott a Tower-ügy mellett, legutoljára múlt hónapban járt Kínában, hogy meggyőzze a kormány tisztviselőit, azonban minden jel arra utal, hogy a jóváhagyás még így sem érkezett volna meg.
Tavaly a DuPont De Nemours is elvetette a Rogers elektronikai gyártó megvásárlására irányuló 5,2 milliárdos üzletét, mivel Kína akkor sem volt hajlandó időben jóváhagyni – vagy ellenezni – a vállalatok közti szerződést. Az ázsiai nagyhatalom az elmúlt években a szigorú ellenőrzés mellett egyre gyakrabban az időt is húzza, hogy megnehezítse az amerikai vállalatok működését.
Újabb fegyvert talált Kína Amerika ellen: a halogatás a saját cégeinek dolgozikA kínai hatóságok szándékosan lassítják az amerikai érdekeltségű cégek fúzióját, hogy növeljék saját cégeik versenypozícióját. A húrt azonban nem feszíthetik túl. |
Az Intel azonban a Tower-üzlet nélkül is terjeszkedni fog, különösen Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök júniusban bejelentette, hogy a vállalat 25 milliárd dollárt fektet be egy az országban egy új gyár építésébe.
Gelsinger pedig elmondta, hogy a vállalat jelentősen megnövelné az öntödei üzletágát, amely más cégek számára gyárt alapcsipeket – emiatt a Tower megszerzése már kevésbé fontos az Intel számára.
A második negyedévben az Intel öntödei üzletága 232 millió dolláros bevételt jelentett, szemben az egy évvel korábbi 57 millió dollárral, és ezzel olyan riválisokat is megelőzött, mint az iparág vezetője, a TSMC.
Az öntödei árbevétel növekedése elsősorban a fejlesztett csomagolásból származott, egy olyan eljárásból, amelyben az Intel egy másik vállalat által gyártott csipek darabjait kombinálva egy nagyobb teljesítményű félvezetőt hozhat létre.
A cég csipjei iránti kereslet lehűlt a két évig tartó erős növekedés után, amelyet a világjárvány alatti távmunka hajtott, mivel a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez szükséges videókártyák mellett az Intel háttérbe szorult. Emiatt azonban idén 3 milliárd dollárnyi költségcsökkentést vállaltak, és 2025 végig 8-10 milliárdnyi megtakarítást szeretnének elérni, hogy az Intel abból diverzifikálja a portfólióját.
Míg az Nvidia szárnyal, a legnagyobb csipgyártók sínylődnek – mi állhat a furcsa ellentmondás mögött?Az Nvidia videókártya-gyártó vállalat részvényárfolyama 220 százalékot ralizott az idén, a cég értéke több mint négyszeresére nőtt – eközben legnagyobb beszállítói, a TSMC és a Samsung eredményei rég nem látott mélységekbe süllyedtek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.