Növelni kellene Románia szerepét a magyar gázellátásban

Növelni kellene a Románia felőli gázimport lehetőségét, ehhez pedig bővíteni kell a csanádpalotai kompresszorállomás kapacitását, és szükség lesz a mérőállomások fejlesztésére is a következő három évben az FGSZ Földgázszállító Zrt. nyilvános konzultációra bocsátott javaslata szerint. A beruházás a társaság által évente frissítendő tízéves fejlesztési terv egyik új eleme. A tervet az FGSZ-nek május 31-ig még jóváhagyásra el kell küldenie a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak.

Azeri forrásból, török terminálról

A csanádpalotai projektről az FGSZ már egyeztetett a Transgasszal, a kapacitást óránként 200 ezer köbméterről 380 ezerre kívánják emelni. Azért ennyire, mert ennyit a romániai társaság rendszere még fejlesztés nélkül is továbbíthat. Az elképzelés megvalósításával a hazai felhasználókhoz is eljuthat a délkeleti szomszédunk területén át küldött azeri eredetű vagy a törökországi LNG-terminálokról érkező gáz, és mód nyílna magyarországi tranzitra is. Egyúttal kevésbe lenne az ország kitéve a jelenlegi domináns szállítónak.

Nagyobb export Ukrajnába

A dokumentumban szintén a következő három évre szóló másik projekt megvalósítását a társaság már csak feltételesen javasolja: ki kellene alakítani Magyarország felől Ukrajna irányába egy nem megszakítható szállítókapacitást. Erről az FGSZ már tavaly, sőt még 2022 első hónapjaiban is tárgyalt az ukrajnai GTSOU partnercéggel, de megbeszéléseik megszakadtak az Ukrajnában folyó háború miatt. Ennek az exportlehetőségnek a megteremtéséhez három beruházásra lesz szükség: 

magyar oldalon, Beregdarócnál létesíteni kell egy nemzetközi mérőállomást; a beregszászi mérőállomást alkalmassá kell tenni a kétirányú mérésre a határ ukrán oldalán; végül szükség lesz némi műszaki fejlesztésre is Beregdarócon. 

Az új szállítókapacitás kialakításával Ukrajna, amely közvetlenül évek óta nem vásárol orosz gázt, a jelenleginél nagyobb mennyiségű importhoz juthatna a magyar gázrendszeren keresztül.

Az FGSZ által konzultációra bocsátott öt további beruházás már az időszak későbbi részére, a negyediktől a tizedik évéig vonatkozik. Az előző kettőhöz hasonlóan ezekből is kiviláglik, hogy megváltozott Magyarország gázpiaci helyzete, módosulóban a lehetséges és a preferált szállítási irányai, beszerzési forrásai, továbbá előtérbe kerültek a fenntartható energiagazdálkodás elemei.

Tranzit Ausztriába?

A társaság egyelőre csak feltételesen javasolja az öt elképzelés megvalósítását. Ezek közül a magyar–osztrák irányú szállítást egy évi 0,9 és egy évi 1,1 milliárd köbméteres változatban vizsgálta. Ezen a határon keresztül Magyarország jelenleg importál gázt, mégpedig alapvetően orosz eredetűt, de ha megteremtené a kivitel lehetőségét, akkor tranzitálhatná is nyugati szomszédjának a hazai csövekbe bármilyen forrásból érkező szénhidrogént. Szóba jöhet a domináns útvonalnak számító Szerbia felőli orosz gáz, a Horvátországon át küldött „világpiaci” gáz, esetleg a Szlovákián át érkező, később pedig az is, amelyet Románián át remélünk.

Az osztrák projekt megvalósítása az anyag szerint szorosan összefügg azzal, hogy indulhat-e Magyarországról Szlovákiába is szállítás, egyelőre onnan is csak importál az ország. 

Ha igen, akkor ehhez a két fejlesztéshez a következőkre lesz szükség: kétirányúvá kell tenni a mosonmagyaróvári csomópontot; Dorogon építeni kell egy kompresszorállomást; Kozármisleny és Kaposvár között lefektetni egy 80 kilométeres vezetéket; továbbá – a megcélzott határkapacitástól függően – Adonyban is kell egy új kompresszorállomás; a szadai kapacitását pedig meg kell növelni. E kettő mellett a negyedik–tizedik évben feltételesen megvalósítandó beruházás a szlovén–magyar összekötő vezeték megépítése, a hidrogénfolyosók kialakítása és saját gázturbina-hajtású kompresszorainak villamos meghajtásúra cserélése is.

A szlovén összeköttetésről az FGSZ már egyeztet, szintén két kapacitásváltozatot mérlegelve. Az elsőhöz elég lenne Tornyiszentmiklós és Nagykanizsa között építeni 41 kilométernyi vezetéket, a határnál pedig egy mérőállomást. Ezzel a beruházással javulhat a nyugat-magyarországi gázellátás, illetve ebből a térségből is lehetne exportálni. A második változathoz az előbbi vezeték meghosszabbításaként Nagykanizsa, Kaposvár és Kozármisleny között fektetnének le egy 158 kilométeres csövet, Nagykanizsán pedig telepítenének egy kompresszorállomást. Az új infrastruktúrán Szlovéniába utazhatna a Horvátországon át érkező gázt.

Hidrogént a vezetékbe!

Jelentős újdonság lenne a hidrogénfolyosók létrehozása. Az FGSZ-nek Szerbián kívül minden szomszédos országba – már Szlovéniát is ideértve – vezetne hidrogénfolyosója. Olyan földgázvezeték válhat hidrogénfolyosóvá, amelyet előzőleg alkalmassá tett arra, hogy abban adott arányban a metánhoz keverve erősen korrodáló hidrogént is lehessen szállítani. Ezek a folyosók egymással is összeköttetésben lennének, a találkozási pontokat Kozármislenynél, Városföldön, Szadán és Hajdúszoboszlón tünteti fel a tervezet térképe. A munka a vezetékek mellett a kompresszorállomások átalakítását is magában foglalná, de egyelőre csak a lehetséges átalakítások vizsgálatáról lenne szó.

Gázturbináról Mosonmagyaróváron, Városföldön, Nemesbikken és Beregdarócon váltana villamos hajtásúra a társaság. Itt a műszakilag elavult berendezések fiatalabbra cseréléséről és a gáztól való függetlenedésről, a környezetkímélőbb működésre váltásról lehet szó, hiszen a villanymotorok hajthatók akár megújuló energiával is.

Projektek a fiókban

A konzultációs anyag folyamatban lévő beruházásként tünteti fel a Szerbia felőli, évi 6 milliárd köbméteres importkapacitás létrehozását. Ez tavaly már megtörtént, de egyes hozzá kapcsolódó városföldi fejlesztések 2023. március 31-ig zárulnak le. (A szerb–magyar határról érkező cső Városföldön kapcsolódik a magyar gázhálózat „szívébe”.) Erre az importlehetőségre azért lett szükség, mert az orosz eladó a tavaly ősz óta hatályos új hosszú távú gázvásárlási szerződés szerint az ukrán–magyar határ helyett már a szerb–magyar határon adja át a megrendelt gáz nagyobbik részét Magyarországnak. 

Azóta terítékre került ennek a kapacitásnak évi 8,5 milliárd köbméteresre való növelése is, 

amit az FGSZ – mint lapunk korábban megírta – az eredetileg becsült, 50 milliárd forintos beruházás nélkül is meg tud valósítani. Ez a mostani anyagban „az együttműködő földgázrendszer üzembiztonságát növelő projekt” címszó alatt fut, a nagy spórolást pedig a szőregi gáztároló üzemeltetőjével való együttműködés teszi lehetővé.

Ám a Kiskundorozsmáról Városföldig haladó új gázvezeték építése már csak egy további csoportba, a vizsgált, de megvalósításra nem javasolt projektek közé került be. Ugyanez lett a sorsa a Szlovákia felőli importkapacitás növelésének, továbbá a Románián, Magyarországon és Szlovákián áthaladó Eastring vezeték építésének is. Az Eastring magyarországi nyomvonala egyébként Csanádpalotánál kezdődne, onnan Városföldön, Vecsésen és Szadán vezetne Balassagyarmatnál a magyar–szlovák határig. A projektvariációk évi 10, 20 és 40 milliárd köbméteres tranzitot tartalmaznak.

A határkeresztező kapacitások bővítése sincs terítéken, tavaly júniusban ugyanis az FGSZ felmérte négy határponton, hogy a piaci szereplők igénylik-e a meglévő kapacitások bővítését, de vagy nem érkezett be kötelező érvényű igény, vagy az igény alapján nem indokolt a bővítés.

Több erőművet kell etetni

A FGSZ hálózatfejlesztésének alapvető feladata az ellátásbiztonság megteremtése. Ennek része az is, hogy a földgázt eljuttassa a gáztárolókba, onnan pedig a felhasználókhoz. A tárolókat érintő infrastruktúra persze már sok éve kiépült, hiszen a tárolók kiürült gázlelőhelyek, amelyeknek a kiaknázásuk idején is megvoltak a vezetéki kapcsolatai, viszont a felhasználók igényei, a felhasználás helyei változnak. A társaság tervezete szerint például 2025-től új gázüzemű erőműveket kell majd ellátnia, 2026-tól pedig még többet, ezek összesen majdnem annyi gázt használnak majd, mint a teljes hazai ipar, illetve a teljes meglévő erőműpark. Ismert, hogy az MVM-nek a Mátrai Erőmű és a Tisza II. erőmű területén létesítendő erőműveiről van szó.

A fogyasztói igények a takarékossági megfontolásokon túl az időjárás miatt is módosulnak. Bár a napi fogyasztási csúcsok értelemszerűen a leghidegebb napokra esnek, a csúcsokat feltüntető grafikon erősen ingadozva, de lejt a 2005-ös kezdő dátum óta.

Az a jó, ha észre se vesszük

Az FGSZ Zrt. június 2-án reggel 6 órától június 9-én reggel 6 óráig tesztelni fogja az informatikai rendszereit. Ennek során átáll az éles rendszerrel funkcionalitásában megegyező tartalék központ használatára. A tartalék központ perceken belül képes átvenni az éles rendszer funkcióit adatvesztés nélkül, ha az kiesik. „Azért, hogy az üzletmenet-folytonosságot folyamatosan biztosítani tudjuk, rendszeresen tesztelni szükséges, hogy a tartalék rendszer alkalmas-e funkciójának ellátására, illetve egy esetleges átállás esetén szükséges-e beállításokat módosítani a partnerek által üzemeltetett kapcsolódó rendszereken” – tájékoztatta a társaság a partnereit, amelyeknek a teszt szintén jó alkalmat teremt saját folyamataik felülvizsgálatára, szükség esetén fejlesztésére.