Lízingben is épülhet atomerőmű

Egyszerre húszezren dolgoznak a törökországi Akkuyu atomerőművének építésén. Az ott folyó munkába történt bepillantással a magyar újságírók azt is megtudhatták, mi várható majd Pakson, ha szeptemberben megindul a két új atomblokk építése, feltéve, hogy a beruházás addig megkapja a létesítési engedélyét.

Két közvetlen magyar vonatkozása is van a török projektnek: az atomerőmű blokkjaiba a hazai Ganz EEG által gyártott hűtővízszivattyúkat építenek be, blokkonként négyet, tehát összesen tizenhatot. Másrészt a projektigazgató helyettese, Dmitrij Romanyec részt vett Paks II. beruházási szerződésének előkészítésében. Mint felidézte, sok egyeztetésre volt szükség, hiszen a magyar félnek számos témában határozott álláspontja volt. A szakember már kilenc nukleáris blokk építésében, illetve leszerelésében vett részt, öt helyszínen: Litvániában (Ignalina erőmű), Fehéroroszországban, Oroszországon belül pedig Rosztovban, Kalinyingrádban és Leningrád megyében. Épített atomerőművet mocsaras területen, erdőben, most épp a tenger mellett. Az Akkuyu atomerőmű építéséhez ugyanis lebontották egy hegy felét, a kitermelt kővel pedig feltöltöttek egy part menti tengerrészt a beruházás számára.

Elképesztő méretek, szuperdaruval

Az említett húszezer főre azért van szükség, mert a török atomerőmű kétszer akkora lesz, mint Paks II., továbbá, mert mind a négy blokkja egyszerre épül. Dolgozóinak 80 százaléka török, ezzel a beruházás nagyot lendít a helyi és a térségi foglalkoztatáson is. A kivitelezésen dolgozó többi munkás Ukrajnából, Oroszországból, Fehéroroszországból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és Üzbegisztánból érkezett. Az erőműnek közvetlenül mintegy 400 beszállítója van, de ezek közül egyetlen acélipari társaság maga is további 500 alvállalkozóval áll kapcsolatban. E beszállítókra ugyanaz igaz, ami Paks II. majdani beszállítóira: képességeikkel, tanúsítványaikkal alkalmassá válnak arra, hogy a Roszatom harmadik országokban folyó atomerőmű-építésein is megbízáshoz jussanak.Az építési anyagok a tengeren érkeznek, havonta 4-5 nagy hajóval. Az érintett törökországi közút- és vasúthálózat ugyanis – hangzott el a projekt bemutatóján – kevéssé alkalmas ekkora építkezés kiszolgálására, ráadásul sok túlméretes berendezést is el kell juttatni a helyszínre, amelyek nem férnek el a vonaton, vagy a kamionban. Nemrég érkezett például meg a harmadik blokk zónaolvadék-csapdája. Ez egy olyan eszköz, amely nem engedi a környezetbe jutni a reaktorból egy esetleges, rendkívül kis valószínűségű, súlyos baleset miatt kikerült radioaktív anyagot. Már a helyszínen van a kivitelezéshez szükséges berendezéseknek körülbelül a fele. Érdekesség, hogy a beruházáson most épp kettőt használnak a világ öt legnagyobb darujából, az eszközöket a német Liebherr cégtől bérlik.

Olyan is, meg nem is, mint Paks II.

A Roszatom azért mutatta meg többek között magyar újságíróknak az Akkuyu projektet, mert a törökországiak ugyanolyan 3+ típusú, nyomottvizes reaktorok lesznek, amilyenek majd Pakson is épülnek. A típuson belül a hármas jelölés a reaktor legfrissebb generációját jelzi, a + pedig a biztonsági többletmegoldásokra utal. Ilyen reaktor még csak Novovoronyezsben, Leningrád megyében és Fehéroroszországban üzemel, összesen öt. A magyar és a török blokkokban egyaránt percenként 1500 fordulatú, Franciaországban készülő Arabelle turbina lesz.
A számtalan plusz biztonsági megoldás egyike az említett zónaolvadék-csapda, továbbá hogy a blokkok ellenállnak egy közepes méretű (például egy 400 tonnás, 200 méter/secundum sebességgel zuhanó) utasszállító repülőgép becsapódásának. Látványos az erőművet a szökőár ellen védő, óriási betonfala, amelyet 9-es fokozatú földrengésre, ebből adódóan tízméteres tengerhullámokra méreteztek. Törökországban nem ritka a földrengés, de az eddigi legerősebb 7-es erősségű volt, az is a beruházástól távoli területen történt.
Míg a majdani paksi létesítményt a Duna vize hűti majd, az akkuyuit a tenger. Emiatt a török erőmű érintett csővezetékei és berendezései korrózióálló, titánnal ötvözött acélból készülnek. Az atomerőműnek szüksége van édesvízre is, amit helyben sótalanítanak tengervízből, vegyi úton.  

Lízingelt atomerőmű

Közös a két projektben, hogy az atomerőműveket a Roszatom építi, a konstrukció azonban egészen más: a Paks II. magyar állami tulajdonú lesz, az Akkuyu pedig a Roszatomé. Amolyan három az egyben megoldást találtak: az orosz cég tervezte, építi és üzemelteti is a létesítményt. Felel érte egészen annak a lebontásáig, amire 60 év, plusz 20 év üzemidő-hosszabbítás után kerülhet sor, de a szakemberek lehetségesnek tartják a 100 éves üzemidőt is. A Roszatom felelőssége továbbá a radioaktív hulladékok tárolása. Később a Roszatom eladhat a beruházásra létrejött, Akkuyu Nükleer nevű  erőműtársaságból legfeljebb 49 százalékot a török államnak, vagy akár egy piaci szereplőnek is, de az utóbbinak csak a Roszatom és a török állam beleegyezésével. Lényegében egy lízingkonstrukcióról van szó Vaszilij Korelszkij, a projekt kommunikációs igazgatójának magyarázata szerint. Az esetleges eladásig folyamatosan nő a létesítmény értéke, így a tulajdonhányad majdani ára is– ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy bár a 20 milliárd dolláros projekt 50 milliárd dollárnyi további hasznot ígér a térségben, nem látni, hogy mi ebből a Roszatom haszna.
Az eltérő konstrukció magyarázhatja azt is, hogy a két 1200 megawattos paksi blokk maximum 12 milliárd euróba kerül, a 4 ugyanekkora török pedig 20 milliárd dollárba.
Más lesz a termelt áram sorsa is. A paksi áram kizárólagos vevője a kijelölt állami villamosenergia nagykereskedő, a török erőműét viszont csak 15 évig kapja meg a kijelölt állami vállalat, mégpedig fix áron. Tizenöt év elteltével az áram 30 százaléka a szabadpiacra kerül.
Közös a két beruházásban, hogy a Roszatom 40 százalékos belföldi beszállítói arányt, saját szóhasználatával lokalizációt vállalt. Ez Akkuyuban 6,5 milliárd dollárt jelent, amiből mostanáig körülbelül 3,2 milliárd dollár teljesült. Az alap- és építési anyagok jellemzően Törökországon belülről érkeznek.

Itt is, ott is létkérdés

A két új paksi blokk alapvetően a rendszerből kikerülő, kétezer megawattnyi paksi áram pótlására szolgálna, de máris látszik, hogy kevés lesz a növekvő igények és mert idővel más erőművek is kikerülnek a rendszerből. A magyar kormány nem hiába támogatja a Paksi Atomerőmű üzemidejének másodszori meghosszabbítását. Emellett érvelt néhány éve Mártha Imre, az MVM Zrt. korábbi vezérigazgatója is. Ám korábban e lépés ellen szólt, hogy épp az erőmű lelke, a reaktortartály nem fiatalítható meg. Szerencsére ez már a múlt: a Roszatom egyik cége kifejlesztett egy megoldást, amellyel visszaállítható a reaktortartály eredeti állapota. Magyarországon szólhat érv Paks II. mellett egy további atomerőmű építése mellett is, ezt Aszódi Attila, a Paks II. projekt korábbi kormánybiztosa szokta felvetni. Piaci vélemények szerint már gázerőművet is érdemes lehet felhúzni a mostani áramárak mellett.
Törökországban rosszabb a helyzet: mint a beruházás bemutatásán elhangzott, az áramellátás sok helyen ingadozik, kimarad, így van, ahol most is gyertyával világítanak. Nagyon várják tehát, hogy 2023-ra elkészüljön az első blokk, amely várhatóan 2025-ben állhat üzembe. 2023-ra értelemszerűen meg kell épülnie az erőművet az országos villamosenergia hálózattal összekötő vezetéknek, egyéb villamosenergetikai létesítményeknek is. A Roszatommal kötött megállapodás alapján hét év alatt kell felépíteni az egyes blokkokat, az átadásuk között egy-egy év telik el.A tájékoztatás szerint minden az ütemterv szerint halad: a létesítmény megkapott minden időarányos engedélyt. Ez 2010-től 2018-ig tartott, hiszen a helyi nukleáris biztonsági előírások mellett meg kellett felelni a nemzetközieknek is. A munkát a szigorú biztonsági intézkedéseknek köszönhetően nem fékezte a koronavírus-járvány. Az építkezés az év minden napján, annak minden órájában folyik. A beruházást nem érintik az Oroszország elleni szankciók sem.
Az Akkuyu atomerőmű a török áramtermelés 10 százalékát adja majd. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy további atomerőművekre is szükség lehet.

Lakni is kell valahol

Akkuyuban – pontosabban a Mersin tartományban lévő Silifkében és más településeken – egyszerre kellett a fenti 20 ezer dolgozónak szállást létesíteni, továbbá gondolni kellett az erőmű majdani üzemeltetőire is. A szálláshelyek kialakítása hatalmas beruházást igényelt, praktikus megfontolásból az építkezés helyszínén is sok szálláshelyet alakítottak ki. Pakson ennek még előtte vannak: a lakásépítéssel célszerű megvárni az erőműépítés startpisztolyának eldördültét, de ott is térségi együttműködésben létesítik majd a szállásokat.

Mivel a török építkezés sok dolgozója a családjával érkezik, és több évet töltenek a térségben, a lakások mellett kialakították számukra a szükséges egyéb – például oktatási és egészségügyi – infrastruktúrát is. Az orosz gyerekek orosz tanrend szerint tanulhatnak, de választhatják a törököt is az oktatás nyelveként.
Az Akkuyu atomerőművet orosz irányítással többségében török szakemberek üzemeltetik majd. Ennek érdekében mintegy 268 török fiatal szerzett, illetve szerez nukleáris képesítést oroszországi egyetemeken a Roszatom pénzén. A társaság minden alapvető költségüket (szállás, étkezés, utazás) is fedezi, és ösztöndíjat is ad nekik. E fiatalok életre szóló, stabil és jól fizető munkához jutnak Akkuyuban, így nem meglepő, hogy minden oroszországi, török hallgatóknak fenntartott egyetemi helyre 78-an jelentkeztek. Az atomtechnológiát helyi oktatási intézmény is felvette a programjába.