Földhővel elégítik ki az izlandi energiaigénynek a negyedét, a fennmaradó részt vízerőművekkel, vagyis Izland szinte kizárólag zöldenergiát használ. A közúti közlekedésben persze jelen van a hagyományos üzemanyag.
Fotó: Shutterstock
Geotermikus energia fűti az üvegházakat
Erre a természeti kincsre, a geotermikus energiára épül az ország mezőgazdasága is, az üvegházakba vezetékeken szállítják el a geotermikus kutakból kinyert forró vizet. A Deutsche Welle riportjában megszólaltatott epertermesztő elmondta, hogy üvegházában egész évben terem a gyümölcs, az épületben a föld hőjének hasznosításával állítják be a szükséges nappali és éjszakai hőmérsékletet.
Izland legnagyobb paradicsomtermesztője négyféle paradicsomot kínál, az üvegháza tízezer négyzetméteres. Büszke rá, hogy kizárólag zöldenergiával termeszt jó minőségű, egészséges paradicsomot, bár elismeri, hogy nem a legolcsóbban.
Ám – hangzik el a riportban – az országban eladott paradicsom és más zöldség 70 százalékban importból származik, a belföldi ára pedig majdnem kétszer annyi, mint a behozott.
Steinthor Níelsson, az Iceland Geosurvey (Ísor) igazgatója szerint a geotermiára alapozott üvegházi termesztésben felgyülemlett tapasztalatait Izland külföldön is fel tudja kínálni. Már vannak ügyfeleik Kelet-Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. Egy ENSZ-program részeként az országban közel 800 geotermikus szakembert képeztek ki.
„Az európaiak negyede olyan területen él, ahol hasznosítható a föld hője, mégsem olyan sikeresek e hasznosítással, mint Izland” – ezt már a Forbes magazin idézte Jack Kirujától, a Nemzetközi Megújuló-energia Ügynökség geotermiai elemzőjétől. Izlandon ugyanis világos szabályozást vezettek be a geotermiára, az előírások mérséklik a fúrásokkal és a műszaki szakemberek képzésével járó gazdasági kockázatokat. Még fontosabb, hogy „lézeres pontossággal” keresik a geotermia kiaknázásának lehetőségeit, így egy tipikus izlandi geotermikus erőmű több munkahelyet, egy főre jutó GDP-t és társadalmi-gazdasági előnyöket teremthet. Ugyanakkor Jack Kiruja hangsúlyozta, hogy az országoknak a geotermikus energiából előállított villamos energia mellett más erőforrás-felhasználásokra is összpontosítaniuk kell.
Remekek Magyarország geotermikus adottságai
A föld hőjének kiaknázása hangsúlyos helyen áll a magyarországi energiagazdaságban, és a közelmúlt és a folyamatban lévő intézkedéseinek köszönhetően jól állunk a terület említett szabályozása terén is. „Az ellátásbiztonság növelése és a megfizethető árú energia a kormány egyik legfontosabb célkitűzése a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele mellett” – ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter mondta a hétfői budapesti geotermikusenergia-konferencián. Mint nyitó előadásában kiemelte: a megújuló energiahordozók kapacitásának növekedése Magyarországon meghaladta az uniós átlagot. A kormány korábbi célja szerint 2030-ra a beépített fotovoltaikus kapacitásnak 6500 megawattra kell nőnie. A jelenlegi ütemben az összteljesítmény 10 ezer megawatt fölé nő a következő évtized elejére, ezzel a megújulók részesedése 27-29 százalékra emelkedhet az energiamixben. Magyarország adottságai nagyon jók a geotermia terén, jelentősek a növekedési lehetőségei távhőellátásban és a közvetlen villamosenergia-termelésben.
Ugyanott Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke fontosnak nevezte, hogy a kérelmek értékelésekor a térség hőpiaci és gazdaságfejlesztési igényei is érvényesülhessenek, hiszen a beruházások így járulhatnak hozzá minél nagyobb mértékben a nemzeti energetikai célokhoz. Úgy látja, hogy a jelenlegi megerősítette, hogy a legjobb energia az, amelyet mi magunk állítunk elő.
Magyarország a termálvizek országa, a geotermikus hasznosításban nagy tapasztalatokkal és nagy lehetőségekkel rendelkezünk. Egy átfogó geotermikus fejlesztési programmal 2030-ra évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltását lehetne elérni.
Az új, támogató állami szabályozás olyan jogi keretet nyújt, amely mentes a felesleges bürokratikus terhektől, miközben egyablakos engedélyezési eljárást hoz létre, amely felgyorsíthatja a kérelmezést és beruházást.
Kiemelte: A kutatásiengedély-kérelmek esetleges átfedései kapcsán a szabályozás lehetővé teszi, hogy a kérelmezők egyeztethessék kutatási területeiket, összehangolhassák munkaprogramjaikat, hogy minél rövidebb idő alatt minél több projekt valósuljon meg. Szintén fontos, hogy a kérelmek értékelése során a térség hőpiaci és gazdaságfejlesztési igényei is érvényesülhessenek.
Az izlandi geotermikus erőművek működéséről itt nézhet meg egy videót:
