Erős mezőnyben a legalacsonyabb a magyar áram- és gáztarifa, januártól újból besegít a szabályozás

Hatszoros árkülönbség is volt novemberben annak a 33 európai fővárosnak a bruttó lakossági végfelhasználói áramára között, amelyet a finnországi VaasaETT megvizsgált a magyar és az osztrák energiahatóság megbízásából. Magyarország szempontjából az az elsődleges, hogy – tartva a hosszabb ideje megszerzett pozíciót – az ár Budapesten volt a legalacsonyabb uniós összevetésben. A hónap első napjára kimutatott kilowattóránként 9,56 eurócent az átlagosnak a harmadát sem érte el. Az európai fővárosok harmadában háromszor vagy négyszer is drágább volt a lakossági áram, mint Budapesten.

Féket kapott a rendszerhasználati díj

A hazai áramrezsi alacsonyan tartását segíti egy december 1-jén közzétett kormányrendelet is. Eszerint a 2024. január 1. és 2024. december 31. közötti villamos energia rendszerhasználati díjakat úgy kell megállapítani, hogy amiatt nem nőhet a lakossági áramfogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díj.

Az említett hatszoros árkülönbség a dublini 44,28 eurócentes és a nem uniós kijevi 6,73 eurócent között jelentkezett. Kijevben körülbelül a harmadával volt olcsóbb az áram, mint Budapesten, nagyjából ez volt az arány az elmúlt hónapokban is. A többségénél szintén jóval kisebb volt az egységár Oslóban (9,87 eurócent), Podgoricában (10,46 eurócent) és Belgrádban (10,48 eurócent). A kelet-közép-európai országokban általában is alacsonyabb a tarifa, mint a többi országban, ez alól novemberben Prága, Riga és Tallinn volt kivétel.

Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben – 68 százalékkal – Oslóban nőtt a bruttó lakossági végfelhasználói villamosenergia-ár, a növekedést a tarifán belül az áram mint termék drágulása okozta. Hasonló okból, illetve az áram árával együtt mozgó energiaadó miatt drágulást mutatott ki a VaasaETT Belgrádban, Helsinkiben, Stockholmban, Athénben és Amszterdamban is. 

Őket a dubliniak (10 százalék), a rigaiak (8 százalék) és a koppenhágaiak (5 százalék) követték, döntően annak köszönhetően, mert számukra maga a villamos energia is olcsóbb lett.

Az átlagos áramfogyasztó számára októberhez képest alacsonyabb lett a tarifa, az uniós átlagár ugyanis 25,09 eurócentről 25,04 eurócentre, a vizsgált 33 európai ország tarifája pedig 24,22 eurócentről 23,72 eurócentre szelídült.

Az európai lakossági végfelhasználói áramárak nagyon eltérnek egymástól az összetételük szempontjából is. A tarifán belül magára a villamos energiára novemberben Budapesten jutott a legkisebb súly, 14 százalék, a legnagyobb pedig Lisszabonban, 80 százalék. A tarifának Amszterdamban 2020 óta nem része az energiaadó (Budapesten régebb óta), Luxemburgban pedig egyenesen negatív energiaadót vetettek ki az elmúlt hónapban az árkompenzációs mechanizmusnak köszönhetően. A tarifa fennmaradó két eleme a rendszerhasználati díj és az áfa.

A kijevi ár verhetetlen

Uniós összevetésben a gázárak is Budapesten voltak a legalacsonyabbak (2,63 eurócent per kilowattóra), de összeurópai szinten Kijevben (2,00 eurócent) kellett a legalacsonyabb egységárat fizetni novemberben. A budapesti ár körülbelül a negyede volt az uniós átlagnak és az annál kicsit alacsonyabb európainak, a kijevi viszont kevesebb mint az ötöde. Kedvezőnek számított a belgrádi és a zágrábi áramár is, bár majdnem kétszer magasabbak voltak a budapestinél. A listavezető Stockholm elképesztően magas, 28,42 eurócentes árát a helyi gázellátás speciálisan kedvezőtlen szerkezete okozza, emiatt reálisabb európai felső gázárhatárnak a berni 19,18 eurócentet tekinteni. A stockholmi ár egyébként a budapestinél tizenegyszer magasabb, a kijevinél pedig tizennégyszer. A gázpiacon Ljubljana kivétel abból a szempontból, hogy a többi kelet-közép-európai ország tarifái elmaradnak az európai átlagtól.

Téli kockázatok fenyegetik a földgáz piacát

A november Szófiában, Athénban és Koppenhágában hozta a legnagyobb gázdrágulást a lakosság számára, de általában is az áremelkedés volt a jellemző. Ennek ellenére kisebb csökkenést tapasztalhattak négy fővárosban, magának a gáznak az áresése miatt. Az általános drágulást a VaasaETT az európai gázközpontokban történt árváltozásokra, a Balti-tenger alatti gázvezeték meghibásodására és a közel-keleti politikai feszültségre vezeti vissza. Az elemzőcég nagyon eltérő kiskereskedelmi földgázárakat talált Európában, amelyek ingadozását a helyi időjárási viszonyok és a támogatási rendszerek is táplálták.

Az európai föld alatti gáztárolók közel tele voltak novemberben, és folyamatosan érkezett a cseppfolyós földgáz is a kikötőkbe a téli fűtési idényben. A hollandiai TTF gáztőzsde indexe ismét 50 euró alá esett megawattóránként, sőt, a hónap végén már a 40 eurót is elérte. Mindazonáltal az európai gázárakra nézve továbbra is kockázatot jelent a gázszállítás esetleges elakadása és a tél keményebbre fordulása.