Éveken belül több atomreaktort is akar Magyarország
Világszerte több mint 80 kis moduláris atomreaktor (small modular reactor, SMR) fejlesztése folyik, megugrott ugyanis irántuk a kereslet a sokféle hasznosítási lehetőségük miatt. Alapértelmezésben bevethetők az áramtermelésben, használhatók hibrid energiarendszerek részeként, energiájukkal fűteni lehet, vizet sótalanítani, vagy az iparnak gőzt előállítani. Megkerülhetetlen megoldásnak számítanak másfajta energiatermeléssel a földrajzi távolságok vagy más okból ki nem szolgálható térségek ellátása esetén.
Fotó: AFP
Magyarországon leghamarabb 2029–2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor beszerzése, ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly augusztusban közölte a Világgazdasággal, néhány napja pedig azt, hogy tart a lehetséges típusok felmérése, de meg kell várni a valóban moduláris típusok megjelenését. (A moduláris reaktorok gyártástechnológiája szabványosított lesz, a sorozattermék pedig az egyedinél várhatóan jóval olcsóbban gyártható, gyorsabban engedélyezhető, építhető és bővíthető is.)
A miniszter korábban azt is jelezte, hogy nem Pakson képzeli el az új létesítményt, inkább az ország olyan részén, ahol nő az energiaigény.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) besorolása szerint a nagy, hagyományos atomreaktorok áramtermelő teljesítményének alsó határa 700 megawatt (a paksi atomerőmű négy 500 megawattos blokkból áll), míg az SMR-ek 10 és 300 megawatt közöttiek, a mikroreaktorok pedig 10 megawattosnál kisebbek. Tíz megawattosból Magyarországon is van kettő, az egyiket oktatásra használják a Budapesti Műszaki Egyetem területén, a másikat kutatásra és piaci célra szintén a fővárosban, Csillebércen.
Biztosnak tűnik, hogy szükség lesz kis atomreaktorra
A beszerzendő egy vagy több SMR-től elvárt tulajdonságokat, mindenekelőtt teljesítményt a mostanitól jelentősen eltérő piaci igényhez igazítják majd a döntéshozók. Számolnak majd a 2030 utáni években üzembe helyezendő két új 1200 megawattos paksi blokkol, az együtt 1650 megawattnyi három gázüzemű blokkal (eggyel a mátrai, kettővel a Tisza II. Erőmű területén), valamint a naperőművek megállíthatatlan térnyerésével, esetleg egy szivattyús-tározós erőművel is, bár az az energiatárolás eszköze lenne. Közben több okból, de elsősorban a járműiparhoz köthető beruházások miatt megnő az energia iránti kereslet, ráadásul a hazai energiaellátás jelenleg erősen függ az importtól.
Bár az így is nyitott, hogy hány és mekkora teljesítményű SMR-modult lesz érdemes beszerezni, az kézenfekvőnek tűnik, hogy a létesítménynek olyan technológiája legyen, amilyenhez Magyarországon rendelkezésre áll a szaktudás. Ez a megfontolás a Paksi Atomerőműben is alkalmazott nyomott vizes (Pressured Water Reactor, PWR) technológia kiválasztásának kedvezne, amely mellett azonban van még féltucatnyi alaptípus.
Ilyenből a NAÜ összeállításában 28 szerepel, de ebből kettő mikroreaktor. (A mikoreaktorok piaca is ígéretesnek tűnik.)
Néhány kis moduláris atomreaktor már épül
Az összeállítás tavaly készült, jellemzően 2022-es adatokból. Azóta bővülhetett a projektlista, haladhattak a fejlesztések, de ki is eshettek kísérletek a sorból, például, mert műszakilag zsákutcának bizonyultak, vagy nem ígérkeztek gazdaságosnak. Ez utóbbit a NAÜ ki is emeli:
bár az SMR-ek egységenkénti kezdeti tőkeköltsége alacsonyabb, a gazdasági versenyképességüket a gyakorlatban, az üzembe helyezésük után még be kell bizonyítani.
A 26 nyomottvizes típusból
- egy 30 megawattos építése folyt Argentínában (Carem modell),
- egy 100 megawattos épül Kínában is (ACP100),
- egy 77 megawattos egységekből álló (VOYGR) pedig 2022-ben a berendezések gyártásánál tartott.
Ám ez utóbbival, amelynek az amerikai Nuscale társaság a kivitelezője, tavaly leálltak, mert a költségei elszálltak, a befektetők pedig sorra visszaléptek.
Működik viszont a kétszer 35 megawattos orosz SMR, a KLT 40S modell, csakhogy egy hajón, a Lomonoszov Akadémikuson, Magyarország pedig aligha gondolkodik úszó atomerőműben. A modell gyártója, a JSC Afrikantov kínál majd szárazföldi integrált PWR-t is, az 55 megawattos RITM-200N-t. Ennek 2022-re a részletes tervei készültek el, de részletes tervvel más gyártók is előálltak.
SMR-terv van bőven
Ilyen a 200 megawattos, kínai Happy200 vagy az SMR-ek világában óriásinak számító, 470 megwattos Rolls-Royce SMR, illetve a 22 megawattos amerikai Open20. A felsorolás további nyomottvizes SMR-jei a tervezés, alap-, koncepcionális és végső szakaszában lévő projektek.
Európa több országban is vennének SMR-t
Nem csak az Energiaügyi Minisztérium illetékesei mérik fel a világ SMR-piacát. A kis reaktorokkal tavaly májusban például Kövér László, a magyar parlament elnöke ismerkedett Dél-Koreában, ahol más modellek mellett egy 170 megawattos, integrált PWR-típus tervein dolgoznak. Az említett, argentínai Carem építését 2022-ben vette szemügyre a Budapesti Műszaki Egyetem és az Országos Atomenergia Hivatal küldöttsége, egy együttműködési megállapodást is aláírtak.
Néhány példa a terítéken lévő európai SMR-telepítésekre:
- Tavaly áprilisban két lengyelországi SMR engedélyeztetését indították el
- Olaszország atomterveiben is szerepel az SMR-ek esetleges bevetése
- A franciaországi atompark bővítését is szolgálnák nagy blokkok mellett kisebbek is,
- Romániában az említett Nuscale-lel összefogva létesülnének kis, moduláris rektorok
- A finnországi Fortum egy éve a Rolls-Royce-szal indított az SMR-eket érintő együttműködést, néhány napja a partnerség haladásáról is beszámolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.