Három tévhit a dohányzásról és az ártalomcsökkentésről (X)

Jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a népességnövekedés miatt a közeljövőben nem változik számottevően. A helyzet Magyarországon sem jobb, ma több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen. A dohányzás minden formája káros. A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat már senki sem vitatja, ráadásul a cigarettafüst nemcsak a dohányzókra, hanem a körülöttük élőkre és a környezetre is káros hatással van. A dohányzás okozta ártalmakat természetesen csak akkor tudjuk kiiktatni, ha letesszük a cigarettát, azonban azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

A május 31-ei dohányzásmentes világnap alkalmával nézzünk meg három fontos témát közelebbről:

1. A nikotin a fő bűnös

A dohányzás minden formája káros az egészségre, és számos betegség kialakulásáért felel. Ma már azt is tudjuk, hogy a nikotin egy erős függőséget okozó anyag, a kutatások szerint azonban nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A füstben ugyanis számos vegyi anyag található, az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 ilyen anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ugyanakkor fontos, hogy tudjuk, a nikotin sem veszélytelen: amellett, hogy függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.

2. Mindent vagy semmit!

A dohányzás negatív hatásaitól természetesen úgy tudjuk a leginkább megkímélni magunkat és a környezetünkben lévőket, ha egyáltalán el sem kezdünk dohányozni. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb szokjunk le, hiszen csak így csökkenthetők teljes mértékben a dohányzás ártalmai, hiszen a dohányzás minden formája káros. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik nem hagynak fel a dohányzással, ma már számos, az égést és füstöt nélkülöző, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatíva áll rendelkezésére. Míg az ismert káros anyagnak való kitettség csökkenése a füstmentes technológiáknál jól vizsgálható (relatív ártalomcsökkentés), addig az, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát is csökkenti-e, csak hosszú évek tapasztalatai és kutatásai alapján válaszolható meg.

Az égés nélkül működő dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta.

Ez azért is fontos, mert a dohányzás és a füst nemcsak a dohányosoknak okoz problémát, a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok, így a füst belélegzése a környezetükben élőkre is negatív hatással van, az eldobált cigarettacsikkekből kioldódó ártalmas anyagok pedig a környezetünkre, folyóvizeinkre is veszélyt jelentenek. Ezért kiemelten fontos, hogy ha dohányzunk, semmiképpen ne dobjuk el a csikket, helyezzük kukába vagy az erre kijelölt csikkgyűjtőbe.

3. Minden füstmentes technológia ugyanolyan

Újabb tévhit az is, hogy minden füstmentes technológia ugyanolyan lenne. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányai szerint például „a dohánytermékek lényeges eltérést mutathatnak vonzerő, addiktivitás és toxicitás szempontjából. A különbség nagyobb vagy kisebb kockázati profilhoz is vezethet, ami az egészségre is hatással lehet”.

A különböző füstmentes technológiákban ugyan közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban működésük és hatásuk különböző lehet, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek.

Füstmentes technológiának számít például az elektronikus cigaretta, a nikotinpárna vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön.

Fontos azonban tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, aminek – amellett, hogy függőséget okoz – káros egészségügyi hatásai is ismertek. A legfontosabb tehát, hogy aki nem dohányzik, az ne is kezdje el, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.