Apró lépésekkel a füstmentes városokért (X)

Az idei nyáron Európa-szerte és Magyarországon tapasztalt szárazság és extrém időjárás még közelebb hozta az éghajlatváltozás kérdését a mindennapokhoz, ősztől pedig az energiaválság és az elszálló árak miatt kerültek előtérbe a takarékossági szempontok. A Füstmentes Városért kampány arra kíván rámutatni, hogy egy kis odafigyeléssel a mindennapokban érezhető előrelépést érhetünk el, és ez a pénztárcánknak és a környezetünknek egyaránt javára válhat.

A városok jelentik ugyanis azt a környezetet, ahol talán a legnagyobb kihívások várnak a lakókra, ha zöld, füstmentes és fenntartható környezetben szeretnénk élni. A légszennyezés például súlyos probléma.

Komoly kockázat a szennyezett levegő

Európa városi népességének döntő többségét, 90 százalékát érinti az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagok jelenléte. Bár a közlekedésből eredő légszennyezés az elmúlt évtizedben csökkent, de a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig túl magas. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020 év elején közzétett adatai szerint a közlekedés a légszennyezés egyik legnagyobb forrása, különösen a városokban.

A szennyezett levegő pedig súlyos egészségi kockázatokkal jár: egy 2019-es tanulmány szerint a légszennyezés a dohányzáshoz hasonló mértékben képes tüdőtágulatot okozni hosszú távon. Ha a lakóhelyünkön 10 százalékkal megemelkedik az ózonszint, akkor ez a tüdőtágulat kialakulásának valószínűségét annyival növeli tíz év alatt, mintha 29 éven át naponta egy doboz cigarettát szívnánk el.

Tehetünk ellene

Tájékozódással és tudatos döntések meghozatalával sokat javíthatunk a helyzeten. A városokban például egyre többen bicikliznek, gyalogolnak gyakrabban, vagy választanak dízeles és benzines helyett elektromos autókat. Európában egy átlagos elektromos autó lényegesen kevesebb üvegházhatású gázt és légszennyező anyagot termel, mint a hagyományos üzemanyaggal működő társai.  Ma már számos olyan közösségi közlekedési mód is létezik, amely lehetővé teszi, hogy ne csak az egyes tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó terheket osszuk meg, de a megosztással az azokkal járó károsanyag-kibocsátás mértékét is csökkentsük.

A rossz minőségű levegő azonban nemcsak a forgalmas kereszteződésekben, hanem a saját otthonunkban is gondot okozhat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben tisztább lehet, mint a levegő a nappalinkban. Már olyan apró lépésekkel is tehetünk az egészségesebb beltéri levegőért, hogy kevesebb gyertyát égetünk. A South Carolina State University kutatása szerint a paraffinalapú gyertyák olyan mérgező vegyi anyagokat bocsátanak ki, mint a toluol és benzol. Ha gyakran és egyszerre sok gyertyát gyújtunk meg, pláne, ha ezt egy rossz szellőzésű helyiségben, az már problémákhoz vezethet. Helyette használjunk LED-es teamécsest, esetleg szójából vagy méhviaszból készült gyertyákat. Ahogy fűtünk, hűtünk, közlekedünk, ahogyan az otthonunkat berendezzük és működtetjük, az mind kínál energiatakarékossági és egyben kibocsátáscsökkentési lehetőségeket.

A füstölés elhagyása is fontos

Bár elsőre talán keveseknek jut eszébe, de a dohányzás és az ezzel keletkező cigarettafüst is a légszennyezés olyan formája, amely ellen tehetünk, azaz csökkenthetjük az ártalmakat. A cigarettafüstben ugyanis az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 vegyi anyag található, amelyek közül 93-ról megállapították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja természetesen még mindig az, ha egyáltalán nem kezdünk el dohányozni, azaz nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú terméket. Ha ez mégis megtörtént, akkor a legfontosabb, hogy minél előbb szokjunk le. Már a leszokás első napjától érezhetők a kedvező egészségi hatások.

Azok a felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-tartalmú füstmentes technológiákról, amelyek segíthetik a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmainak csökkentését. A különböző füstmentes technológiák használata során ugyanis nem történik égés, tehát füst sem képződik. A tudomány mai állása szerint éppen az égés, illetve az égés során keletkező füst a dohányzással kapcsolatos megbetegedések és a légszennyezés fő okozója. Ha nincs égés és füst, akkor kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadulhat fel.

A különböző füstmentes technológiáknak a hatása azonban teljesen eltérő, még a hasonló elven működő technológiákon belül is lényeges eltérések lehetnek. Ilyen füstmentes technológiák például az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a dohányhevítéses technológiák. A hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de égés még ne történjen, míg az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák a dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Fontos tudni azonban, hogy a dohányzás minden formája káros, azaz egyik füstmentes technológia sem kockázatmentes. Egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt ezek is nikotint juttatnak a szervezetbe, ami egy erős függőséget okozó anyag, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölése tehát továbbra is kizárólag az, ha tartózkodunk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától. Ezzel nem csak magunkért, de a környezetünkért is fontos lépéseket tehetünk.

Ha kíváncsi, hogy mekkora a személyes károsanyag-kibocsátása, akkor töltse ki a füstmentes kalkulátort. További tippekért a mindennapi ártalomcsökkentéssel kapcsolatban pedig látogasson el a dobjle100at.hu weboldalra.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.