Az aktuális gazdasági és politikai környezet hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. A forint értéke folyamatos hullámvasúton mozog, és az infláció is rég nem látott értékeket mutat. Még alig ocsúdtunk fel a koronavírus jelentette gazdasági károkból, és máris itt az energiaválság, mely egész Európában új kihívások elé állítja az embereket. Hazánkban nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozói szféra is megérzi a horror árakat, melyeknek ki tudja hol a vége. Nem véletlen tehát, hogy az ingatlanpiacon szintén jelentős átalakulások várhatóak – mind az árakat, mind a kínálati szerkezetet illetően.
Az eladó ingatlanokat figyelemmel követők egy ideje már láthatják, hogy mind nagyobb számban kerülnek fel új hirdetések az online apróhirdetési oldalakra. Az eladók rendszerint olyan házakat, lakásokat kínálnak, melyek a fűtési megoldások, vagy éppen a hőszigetelés tekintetében hagynak maguk után kívánnivalót.
A változó környezet természetesen ezen ingatlanok megítélésére is rányomta bélyegét. Ami sokáig megfelelőnek bizonyult, az ma már fenntarthatatlan költségvonzattal jár, és emiatt döntenek a tulajdonosok az eladás mellett. A Maxapró tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagy alapterülettel rendelkező ingatlanokat megnövekedett számban kínálják, főleg akkor, ha gázfűtéssel rendelkeznek, és egyéb fűtési alternatíva nem kivitelezhető esetükben.
A homlokzati hőszigetelés hiánya és a régi nyílászárók jelentős értékcsökkentő tényezőnek számítanak manapság. Ha ehhez nagy alapterület és kevésbé hatékony, nehezen megfizethető fűtés társul, akkor várhatóan nem lesz egyszerű megszabadulni az ingatlantól. Ellenben a kicsi, ám energia szempontjából megfizethetően fenntartható házak, lakások nagyobb érdeklődésre tartanak számot. Ezekért a vásárlók hajlandóak akár többet is fizetni, mint a korábbi piaci áruk volt, hiszen a megtérülési mutató az energiaárak növekedésével együtt nagymértékben felgyorsult.
Persze kérdés, hogy mennyire van manapság fizetőképes kereslet a ténylegesen fenntartható otthonok irányába. A hazai adásvételek felét hitelből finanszírozzák a vásárlók, ám a jelenlegi kamatok mellett érdemes sokszorosan meggondolni, hogy célszerű-e éppen most hitelt felvenni. A hitelfelvételi kedv csökkenése a válsággal és az inflációs helyzettel is szoros kapcsolatba hozható. Az emberek bizonytalanok a jövőt illetően, és sok esetben a takarékoskodás mellett teszik le a voksot. Ez világosan látható az élelmiszerboltokban tapasztalható értékesítési visszaesés kapcsán is.
A szeptemberben a 20%-ot is meghaladó inflációt a hétköznapok embere sokkal többnek érzi. Az élelmiszerek ára az egekben van, és egyre nehezebb bizakodóan a jövőbe tekintetni. Az energiaárak növekedését és az üzletekben tapasztalható áremelkedést messze nem követik a bérek, ráadásul a kormányzati politika is gyakran homlokegyenest más irányba mozdul, mint ami józanésszel a leginkább célszerű lenne. A munkahelyek elvesztésétől való félelem éppen úgy jelen van a társadalomban, mint a fásultság és a bizonytalanság. Mindehhez hozzájönnek még a háborúról szóló hírek, és a mai kor embere által még nem megtapasztalt energiaszegénység.
Ingatlanvásárlás során is új szempontok váltak fontossá. Míg korábban a nagy alapterület előnynek számított, ma mindenki azonnal arra asszociál, hogyan fűtené fel a teljes ingatlant telenként. A nyílászárók cseréje és a homlokzati szigetelés a lakásfelújítások célkeresztjébe került, de nem elhanyagolható az sem, hogy az ingatlanok értéknövekedésének köszönhetően magasabb áron adhatóak majd el, ha a helyzet úgy kívánja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.