Több cég léphet tőzsdére a megváltozott gazdasági körülmények hatására (X)

Mi az a BÉT50? Mi ennek a szerepe a magyar gazdaságban?

Végh Richárd: A BÉT50 sorozatot 2016-ban kezdtük el. Ez egy olyan publikáció, amelyben a leginspiratívabb hazai kis- és középvállalatokat szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek. Ez már a hetedik alkalom, hogy elkészítjük ezt az 50-es kiadványt, tehát közel 350 cég tartozik most már ebbe a közösségbe. Az első néhány év után valóban elkezdtük ezt egyfajta klub jelleggel, egy üzleti közösségként is működtetni. A stratégiánknak egyik legfontosabb eleme, hogy a magyar tulajdonú, magyarországi középvállalatokat szeretnénk támogatni a növekedésükben. Magyarországon limitált a nagyvállalatok száma - különösen a hazai kézben lévő nagyvállalatoké. Ezért a növekedési potenciál a tőkepiac számára is és a magyar gazdaság számára is a középvállalati rétegben keresendő, hiszen ők azok, akik felnőhetnek évek munkájával a következő nagyvállalatokká.

Milyen módon választják ki a BÉT50-be kerülő vállalatokat? Változtatott-e ezeken a megítélési szempontokon a koronavírus járvány, illetve a mostani gazdasági helyzet, az infláció, illetve az energiaköltségek növekedése?

Vaszari Péter: Az elmúlt hét évből immár ötödik alkalommal támogatta az EY a Budapesti Értéktőzsdét a sikeres hazai kkv-k felkutatásában. Tavaly a járvány, idén az energiaválság vagy a háborús infláció miatt gondolhattuk azt, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, de az az igazság, hogy rengeteg példaértékű vállalkozás működik Magyarországon. Az idei kiadványban szereplő cégek kiválasztása a korábbi hat évhez hasonlóan elsődlegesen a magyar kötődés/tulajdonosi kör, exportképesség, illetve a társaságok sikeressége, innovatív megoldásaik és példaértékű történeteik alapján történt. Ezen felül fontos tényezőt jelentettek a tényleges adatok: a magas vagy növekvő árbevétel, eredményesség, munkavállalói létszám és a hozzáadott érték mértéke is.

Végh Richárd: A BÉT a kkv-kat egy kvantitatív módszerrel szűri a tőzsdeképesség szempontjából, ez egy körülbelül ötszázas kör. A BÉT50-ben szereplő középvállalatok is ebbe a körbe tartoznak. A kiadványban az egyik fő szűrési kritérium az, hogy valami inspiratív sikertörténetet tudjunk megmutatni, amiben látjuk a növekedési lehetőséget is. Az EY-al közösen választjuk ki a cégeket, a nagy részük erős középvállalati réteg, amely már jó pár éve működik, stabil üzletmenetet mutatva fel. Iparág tekintetében is nagyon változatos a szortiment, hiszen mindig vannak sláger iparágak, illetve alapvetően elég jól tükrözi a magyar gazdaság szerkezetét.

A BÉT50 kiválasztás mennyire követi le a nemzetközi globális trendeket? Máshol mik a trendek?

Végh Richárd: Vannak hasonló kiadványok külföldön is, a BÉT50 kiadvány attól is különleges, hogy mi közelebb szeretnénk vinni az olvasót a cég mögött álló tulajdonosok, vezetők személyes történetéhez is.

Vaszari Péter: Valóban ez a személyesség az, ami a BÉT50 programot különlegessé teszi. Mi minden céghez ellátogatunk. A kollégáimmal elmegyünk és megismerjük a vállalkozások történetét, a vezetők gondolkodását, motivációit. Ez az, amit megpróbálunk átadni. Amit még kiemelnék, hogy az eredményességen túl azt is figyeljük, hogy hogyan szeretne az adott cég tovább növekedni, milyen jövőképpel rendelkezik.

Valójában nem biztos, hogy tőzsdére lépésben gondolkodnak a hazai kis- és középvállalkozások, miközben nekik is van terük a tőzsdén, Magyarországon is. Milyen előnyei vannak a tőzsdéről történő finanszírozásnak és miért érdemes ebben egy olyan vállalatnak gondolkodni, aki a különféle napi hírekből tényleg csak a blue chipeket hallja?

Végh Richárd: A tőzsdére lépés nem olyan bonyolult, időigényes vagy költségigényes folyamat, mint ahogy azt a legtöbb ember elképzeli. A BÉT50 erről is szól, hogy közelebb hozzuk a tőzsdéhez ezeket a vállalatokat. A BÉT számos szolgáltatást indított az elmúlt években, amelyek megkönnyítik a tőzsdére vezető utat. Például van egy nagyon jó, a Euronext tőzsde csoporttal közös nemzetközi képzésünk, az ELITE program. Ebben több mint 60 magyar vállalat már elindult, körülbelül a fele pedig már el is végezte ezt a képzést. A program célja, hogy egy vállalat megismerje, hogyan tud szintet lépni, melyek azok a fő kihívások, amelyek egy ilyen szintlépéshez szükségesek. Erre válaszokat és eszközöket kapnak a program során, amiket aztán a cégek át tudnak ültetni a gyakorlatba. Az ELITE-es cégek közül már jópáran megjelentek a Budapesti Értéktőzsdén is. De vannak olyan BÉT által finanszírozott programjaink is, többek között a mentorprogram, mellyel a vállalat a tőzsdére lépéssel kapcsolatos költségeinek egy részét a BÉT megtéríti. Vannak dedikált befektetők, akik kifejezetten az ilyen befektetéseket tűzték ki célul, és sokat erősödött az elmúlt évek során az a tanácsadói kör, akik az ökoszisztéma nagyon fontos szereplői. A jogi tanácsadók, befektetési szolgáltatók a céget felkészítik a tőzsdére, majd a belépést követően az itteni jelenlétet támogatják. Ha egy vállalat eldönti, hogy elindul a tőzsdén, akkor sok segítséget kap ahhoz, hogy sikeresen a végére is érjen.

Miért jó egy kis- vagy közepes vállalkozásnak a magyar tőzsdén lenni?

Végh Richárd: Számos előnye van a tőzsdére lépésnek, mint például a friss tőkebevonás lehetősége, a cég ismertségének és az üzleti partnerek részéről tapasztalt bizalom növekedése. Fontos előny továbbá a cég értékének folyamatos nyomon követése a tőzsdei árfolyamon keresztül, valamint a cég részvényei a tőzsdén likvid vagyonelemmé válnak, ami fontos a nagy tulajdonosok számára is. Most, hogy egy magasabb kamatkörnyezetbe érkeztünk az idei évben, felértékelődik annak a kérdése, hogy hogyan lehet megerősíteni a mérlegszerkezetet, ami a további növekedés tekintetében még nagyobb kihívás. Azt látjuk, hogy azok a cégek, amelyek a tőzsdére jönnek, nagyon nagy arányban vonnak be friss tőkét is, amit felhasználnak növekedésre.

Vaszari Péter: Mi az első kérdés, amit feltesz a tulajdonos? Mennyit ér a cégem? A válasz ismeretében könnyebb arról dönteni, hogy hogyan tud tovább növekedni – organikusan vagy akár felvásárlások útján. Előbbi esetben, Vezérigazgató úr már elmondta, hogy miért ideális lépés a tőzsdére menetel, de egyre több cég számára reális forgatókönyv, hogy akvizícióval lépjen szintet. Az elmúlt egy évben nem meglepő módon az energetika, az egészségügy, az IT és a pénzügyi szektor adta a mi megbízásaink többségét. Ezek azok a sláger területek, ahol a legtöbb tranzakció születik. Ez is bizonyítja, hogy hiába változott meg jelentős mértékben egy év alatt a makro-környezet, a tranzakciós piac továbbra is aktív. A cégek keresik, hogyan tudják ellenállóbbá, fenntarthatóbbá vagy éppen a digitalizáció terén érettebbé tenni a működésüket felvásárlások útján.

Végh Richárd: A tőzsdei előnyökhöz annyit hozzátennék, hogy a generációváltásra is egyfajta válasz lehet, bár nyilván nem az egyetlen. Ha olyan országok példáját nézzük meg, ahol sokkal hosszabb, akár több százéves hagyománya van a családi cégek átörökítésének, például Olaszország, vagy Franciaország, akkor azt látjuk, hogy nagyon nagy arányban vannak tőzsdén. Ez nem véletlen, hiszen ahogy távolodnak az alapító generációtól, annál nehezebb elérni, hogy mindig egy vagy két kézben legyen a menedzsment, minden kontroll és a vállalatirányítási struktúra. Ez eleve adottság egy tőzsdei vállalatnál, mondjuk egy igazgatótanács, egy igazgatóság esetében szétválik a menedzsment és a tulajdonosi funkciók. Ez ma még Magyarországon, ahol leginkább az első generációváltásnál tartunk, nem annyira éles. Olyan esetekben, ahol mondjuk harmadik, negyedik vagy sokadik generációváltás történik, ott ezek már nélkülözhetetlen dolgok.

Másik szempont, ami évek óta egy nagyon fontos kérdés, a munkavállalók megtartása, motiválása, bevonása a cégbe. Itt is kiváló lehetőségei vannak egy tőzsdei cégnek, például egy munkavállalói részesedési programot (MRP) tud indítani, amelyen keresztül közvetlenül részvényessé válhatnak a munkavállalók, ráadásul adóhatékony módon. Ez egyrészt egy kiváló motivációs eszköz, másrészt egy klasszikus formája annak, hogy egy hajóba üljön a tulajdonos és a menedzsment, valamint a munkavállalók. A tőzsdei jelenlét erősíti a cég presztízsét a munkaerő piacon is.

Hogyan néz ki a jelenlegi helyzet a tranzakciós piac tekintetében?

Vaszari Péter: Magának a tranzakciós piacnak a lassulását nem tapasztaljuk. Amit viszont látunk, hogy bár az eladók oldaláról nem változnak az árak, a vevők kevesebbet fizetnének, mert drágább lett a forrás költség. Tehát van egy eltérés az elvárt árak, illetve a vételi hajlandóság között. A finanszírozási költségek miatt a külföldi befektetők egy kicsit óvatosabbá váltak. Továbbra is azt látjuk, hogy az átlagos cégeladás 6-9 hónap alatt végigfut. A sikeres tranzakciókhoz egyre fontosabb elvárás, hogy az üzleti tervek legyenek alátámasztva. Az olcsó, kvázi „ingyenpénz” időszakának vége. A vevők sokkal jobban megnézik az üzleti terveket, validáltatják, részletesebben ellenőrzik a cégek múltját. A cégszorzók most 5 és 10 között mennek az EBITDA tekintetében, inkább az 5-höz közelebb, kivétel az informatika, ami két számjegyű növekedést mutat továbbra is. Ha valaki eladja a cégét, azt általában úgy szokták megvalósítani, hogy a vevő kéri azt, hogy a tulajdonos maradjon a cégben. A vételárat ilyen esetben 2-5 éves időszakban fizeti ki azért, hogy a vezetőnek érdekében álljon teljesíteni az az üzleti terveket. Ehhez képest a tőzsde egy másfajta exitelést és likviditás teremtést tesz lehetővé.

Végh Richárd: A tavalyi BÉT50 óta nyolc cég lépett be a kkv-piacunkra, ez valószínűleg két számjegyű lesz az év végére. Elég nagy aktivitás van és úgy látjuk, hogy ez az érdeklődés folytatódik a jövő évben is. A magyar tőkepiac méreteihez képest ez egy eléggé dinamikus növekedést vetít előre. Talán egy fordulóponthoz érkezhet a magyar kkv-k körében a tőzsdei tőkepiaci lábnak a megítélése. Minél több cég van a tőzsdén, annál többen hallanak róla és egyre többek számára ez egy megfogható közelségbe jut.

Vaszari Péter: Németországban az EY tradicionális ügyfélkörének nagy részét azon vállalatok adják, akik családi vállalatokból, valamint kis és középméretű vállalatokból fejlődtek „kvázi” multikká. Ez egy természetes folyamat. Azt várom, ahogy Richárd is mondta, azok a cégek, amelyekkel a BÉT50 programban is együtt dolgozunk, fel fognak jutni erre a szintre.

A BÉT-nek és az EY-nak milyen stratégiai céljai vannak a hazai kkv-k tekintetében?

Végh Richárd: A tőzsdén mi azért dolgozunk, hogy minél több magyar tulajdonú kkv meg tudjon fogalmazni egy olyan hosszú távú stratégiát, ami a növekedésről szól és arról, hogy ezt saját kontroll alatt valósítsa meg. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is egy kulcskérdés, hogy hány esetben végződik egy magyar cégépítés úgy, hogy eladja egy külföldi tulajdonosnak és hány esetben tud abba az irányba menni a dolog, hogy egy magyar vállalat válik felvásárlóvá akár a régióban, akár későbbiekben európai szinten vagy világszinten. Mi szeretnénk ezt az utat elérhetővé tenni minél több magyar vállalkozás számára, és ehhez a lehető legtöbb segítséget megadni.

Vaszari Péter: Mi abban segítjük a sikeres hazai közép- és nagyvállalatokat, hogy képesek legyenek növekedni, a külső körülményektől függetlenül is. Mire mutatnak a megváltozott makro körülmények és a válságok? A cégek számára három dolog vált fontossá. Az egyik a fenntartható működés, a másik az adaptáció a megváltozott környezethez, míg harmadik a növekedés. Mi kell ehhez? Technológia és tudás. Azt gondoljuk, hogy ezek együtt szükségesek ahhoz, hogy a piacszerzés, a kapacitásszerzés és a konszolidáció megvalósuljon.

Végh Richárd: A szolgáltatásaink között a fenntarthatóság is ott van a listán. Ezen a téren lesz feladat bőven. Szeretnénk támogatni a középvállalatokat az ESG-vel, azaz a fenntarthatósági elvárásokkal kapcsolatos követelmények teljesítésében.