Mindannyiunk életét érintő döntéseket befolyásolhat az idei népszámlálás (X)

Lezárult a 2022. évi népszámlálás harmadik, és egyben utolsó szakasza. A teljes összesírás során mintegy 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon, a következő összeíráshoz az adatokat már a lakosságra háruló feladat nélkül, kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogják kinyerni. A KSH közleményben köszönte meg a lakosság, a számlálóbiztosok és a jegyzők együttműködését a sikeres népszámlálás lezártával.

November 28-án lezárult a 2022-es népszámlálás, melyre – a pótösszeírásban részt vevőkkel együtt, akik a települési jegyzőt felkeresve tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek – összesen 4,6 millió lakáskérdőív, valamint 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, ez pedig a becsült várható népesség mintegy 96 százaléka. A még hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a KSH, ugyanis idén először kiterjedt jogosultságot kapott az adatok feldolgozásához, a népszámlálás során gyűjtött információkat adminisztratív adatokkal hasonlítják össze, és szükség esetén pótolják a hiányokat.

„Abban a tekintetben is első volt az idei népszámlálás, hogy most először teljesen elektronikusan zajlott az összeírás. Október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban, és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az interjú keretében megadott adatokat. A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. Ez volt az első alkalom, hogy a KSH ennyi embert el tudott érni interneten keresztül, ez az arány, ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít” – áll a hivatal közleményében, melynek tevékenysége a döntéshozók, a gazdasági szereplők, a kutatók és a társadalom minden tagjának minél magasabb szintű, tényalapú tájékoztatását szolgálja.

Közismert, hogy elsősorban azért kell tízévente népszámlálást végrehajtani, hogy pontos és részletes képet kapjunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. A népszámlálás nem csupán népesség-, hanem lakásszámlálás is egyben, mely során az ország lakásállományát is számba veszik. Ezek az információk elengedhetetlenek a mindannyiunk életét befolyásoló gazdasági, társadalmi döntések előkészítéséhez, a helyi fejlesztések tervezéséhez és a tudományos kutatásokhoz is.

A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság együttműködését közleményben köszönte meg, mely szerint az online kitöltések aránya minden előzetes várakozást felülmúlt, azok a háztartások pedig, amelyek a számlálóbiztosokkal együttműködve töltötték ki a kérdőíveket, a visszajelzések alapján többségében megértőek voltak a népszámlálással, az adatgyűjtés céljaival kapcsolatban, és támogatták a számlálóbiztosokat munkájuk elvégzésében. „Büszkék vagyunk a számlálóbiztosokra, arra a szakszerű és elhivatott munkára, amelyet az összeírás során végeztek. A népszámlálás végrehajtásának ők voltak a főszereplői, áldozatos tevékenységük elengedhetetlen volt a népszámlálás sikeres lebonyolításához. Végül, de nem utolsó sorban köszönjük a jegyzők munkáját is, óriási feladat volt az általuk szervezett szakasz, és ők biztosították a feltételeket a pótösszeírás lebonyolításához is” – fogalmaz a KSH. „Az online szakasz kifejezetten sikeres volt, várakozásainkat jóval meghaladó számban kaptunk ilyen módon válaszokat, hiszen az első körben összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be ezalatt az alig három hét alatt, mely több, mint háromszor annyi, mint az előző népszámlálásnál. Ez persze érthető, 11 évvel ezelőtt azért mások voltak az internethasználati szokások és az eszközellátottság” – mondta Vukovich Gabriella az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az elnök arra is rámutatott, hogy számos gazdasági ügyben és stratégiai elképzeléshez kérik ki a KSH véleményét. Egy-egy friss népszámlálás után rendkívüli módon felértékelődik az adatok haszna, hiszen általuk akár egészen kis területről is meg tudják állapítani például, hogy milyen az iskolai végzettsége a környéken élőknek, ami mind munkaerőpiaci potenciálról, mind a társadalom tudásvagyonáról hasznos információval szolgál.  A népszámlálás során a családi viszonyokról és a gyermekek számáról beérkezett adatok bemutatják társadalmunk demográfiai helyzetét. Egy adott lakókörnyezetről lekérdezett statisztikai adatok támpontként szolgálhatnak helyi stratégiai döntések meghozatalában, legyen szó akár egy bolt megnyitásáról. A kisgyerekes környéken a családosokat, az idősebb társadalmi rétegeket tömörítő lakókörnyezetben pedig az időseket kiszolgáló üzletet vagy szolgáltatást érdemes oda telepíteni.