A kényszertörlés célja és okai (X)

A kényszertörlés egy fenyegető, a cég működését alapjaiban befolyásoló folyamat, és járulékos következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Jó hír azonban, hogy van lehetőség a cég megmentésére is. Az eljárás alatt van arra mód, hogy a cég a szokásos napi ügymenetet meg nem haladó módon gazdasági tevékenységet folytasson, és a törvényes működését helyreállítsa.

A kényszertörlési eljárás elrendelésére akkor kerül sor, ha

• a céget megszűntnek nyilvánítják;
• a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be; vagy
• a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárásnak nincs helye.

A kényszertörlés elrendelése és következményei

A cégbíróság a Cégközlönyben a kényszertörlési eljárás megindításáról jogerős végzést tesz közzé.
A kényszertörlés elrendelését követően a cég főszabály szerint nem végezhet gazdasági tevékenységet, nem dönthet a cég átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, nem hozhat a kényszertörlés céljával ellentétes döntéseket, képviselője nem rendelkezhet a cég vagyona felett.

A kényszertörlési eljárás lefolytatása

A kényszertörlés elrendeléséről szóló jogerős végzés közzétételét követő negyven napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket. Ez a határidő jogvesztő, a be nem jelentett vagy késve bejelentett követelést a kényszertörlési eljárásban érvényesíteni nem lehet.

A bíróság az eljárás során felkutatja a társaság vagyonát, ennek érdekében pénzintézeteket, hatóságokat keres meg, a cég vezetőjét, tulajdonosait is nyilatkozattételre hívja fel.

A kényszertörlési eljárás megszüntetésére főszabály szerint nincs lehetőség.

A kényszertörlés következményei

Ha a céggel szemben senki nem jelent be követelést, és cég vagyontalan, a céget törlik a cégnyilvántartásból, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között.

A kényszertörlés felszámolási eljárásba fordul át, ha a hitelezői igény meghaladja a 400 000 forintot, akkor is, ha a társaság vagyona meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben a felszámolás szigorúbb szabályok szerint zajlik, például egyezségkötésnek nincs helye.

A bíróság a kényszertörlési eljárás során, illetve után eltilthatja a cég vezető tisztségviselőit, illetve tagjait a cégvezetéstől. Az adóhatóságnál fennálló tartozás kiegyenlítése ugyan „jó pontnak” számít, ám ez esetben is dönthet a cégbíróság az eltiltás mellett, ha bizonyítható a cég törvénysértő működésének kialakulásában, fenntartásában való felelősség.

Kiút a kényszertörlésből

A kényszertörlési eljárás célja a rendellenesen működő cég végleges törlése, ezért főszabály szerint az eljárás nem szüntethető meg.

Azonban az eljárás kezdő időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a cég kérheti a cégbíróságtól, hogy az eljárás alatt a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra hivatkozva, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet kíván előterjeszteni. A 2021. július 1-jén vagy az után megindított kényszertörlési eljárásban ezt a kérelmet az eljárás kezdő időpontját követő 90 napos jogvesztő határidőben lehet benyújtani.

A bíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy

• a cég törvényes működése helyreállt;
• a cég az eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette;
• az eljárás megszüntetésére előírt 50 000 forint felügyeleti illetéket az eljárás megszüntetése iránti kérelemmel egyidejűleg megfizette, valamint
• érvényes adószámmal rendelkezik.