Költözési lázban a budapestiek
Az elmúlt tíz évben lezajlott költözések révén több városrészben a lakosság akár 30-40 százaléka is kicserélődhetett – összegezte a KSH adatait elemzésében az OTP Ingatlanpont Ingatlancsütörtök. Összességében több mint 365 ezer budapesti lakos, a főváros népességének körülbelül 20 százaléka váltott kerületet állandó lakhelye megváltoztatásával tíz év alatt.
Fotó: Balaton József
Mindössze négy olyan kerület van – a XIII., XVI., XXII. és a XXIII. –, amely a természetes népszaporulattal, a születés és halálozás egyenlegével nem számolva növelni tudta lélekszámát a költözések eredményeként. A legsikeresebb a XIII. kerület volt, összesen 4 százalékos gyarapodással, a VII. kerületből viszont mára hiányzik a korábbi népességszám csaknem 15 százaléka. A teljes lakáspiaci ciklust átfogó, budapesti kerületek közötti költözési statisztikából kitűnik, hogy
olyan élénk forgalmat bonyolítottak le a kerületek egymás rovására, hogy a ki-, illetve a beköltözők aránya több területen elérte a helyi lakosság 30-40 százalékát is.
Aligha a helyi ingatlanárak eltérése magyarázza a hatalmas különbségeket, a XIII. kerület ugyanis a hetedik legdrágább, a VII. kerület pedig a kilencedik a fővárosi árlistán. Erzsébetváros ráadásul azon három bel-pesti kerület közé tartozik, amelyek csupán a fővároson belüli költözések egyenlegeként is többet veszítettek tíz év alatt, mint a lakosságuk tizede. A legnagyobb vesztes VII. kerület mellett a VI. kerületben 12,4 százalékkal, az V.-ben 11,7 százalékkal kevesebb állandó lakos él.
Az V. kerület üzleti negyeddé alakulása régebbi folyamat, ott már huszonöt-harminc éve nagy számban megjelentek a lakásirodák
– idézi fel Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a tetten érhető funkcióváltást az elnéptelenedő területeken.
Nem lesznek olcsóbbak a magyar luxuslakások, a tehetősek nem bizonytalankodnakTovábbra sincs terepe az alkunak a prémiumkategóriában. |
A befektetési célú vásárlás és a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is leginkább a tágabb belvárosban dominált. A fokozott üzleti érdeklődés nyomán nagy volt itt az áremelkedés is, ami sokakat ösztönözhetett a nyereség realizálására. Ez a három kerület 2012-es és 2021-es átlagos négyzetméterárainak különbségeként számítva 3-3,5-szeres értéknövekedést jelent. Serkenthette az elköltözést a ciklus végén még a koronavírus-járvány is, amely inkább a zöldövezet felé terelte az embereket.
Egyedülálló fiatalként ideális lehet a pezsgő belváros közepén élni, de két gyerekkel már nem feltétlenül ez a legvonzóbb környezet
– mutat rá a pesti belvárost jellemző jövés-menés hátterére Valkó Dávid.
Általában ott alacsony a költözés szám, ahol a kerületben eléggé színes a lakáskínálat, azaz ahol van lakótelep, kertváros meg új építésű választék is. Innen nem kell „kiköltözni”, amikor valakinek változnak az életkörülményei. Jó példa erre a III. vagy akár a XVIII. kerület, amelyekben a ki- és beköltözők különbözete arányaiban csak mintegy fele-harmada egy belvárosi kerületének.
Ráadásul nem feltétlenül az ingatlanok árszínvonala számít a választásnál, amire jó példa Csepel. A XXI. és a XXIII. kerület árszínvonala szinte azonos, Soroksáron mégis kétszer akkora a beköltözők aránya.
Az ingatlanvásárlók háromnegyede tud alkudni az árbólA befejezett tranzakciók mindössze ötöde zárul a meghirdetett áron. |
Csepel ebben az évtizedben nem csupán a beköltözők, hanem az onnan elköltözők arányában is tartotta a fővárosi minimumcsúcsot (13, illetve 11 százalékkal).
Hat kerületben éri el a költözésekből származó nyereség a lélekszám legalább 4 százalékát. E feltörekvők mind a város peremén találhatók.
Északon a III. kerület (4 százalék), amely közel átlagos fővárosi négyzetméterárakon (690 ezer forint) kínál mindenféle környezetben – a folyóparttól lakótelepen át a hegyvidékig – sokféle otthonlehetőséget. Keleten egy egybefüggő tömbben gyarapszik a XVI., a XVII. és a XVIII. kerület (5–7,3 százalék). Ezek jellemzően az átlagnál olcsóbb (540–650 ezer forint/négyzetméter) és helyenként még falusiasan otthonos, kertvárosi területek, amelyekben relatíve sok új lakás is épült a közelmúltban.
Délen a XXII. és a XXIII. kerület gyarapodott a legtempósabban a többiek rovására olcsó kertvárosi kínálatával az elmúlt évtizedben. Aki ragaszkodott Budához, az Budafok-Téténynél (597 ezer forint/négyzetméter) megfizethetőbbet nem talált. Ha Pestet preferálta, akkor megoldás lehetett számára Soroksár, amely az egész főváros egyik legolcsóbb kerülete.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.