Télre készül a lakosság: a fűtési szezon előtt a többség nem lehet tétlen
Bár az újépítésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól, és a fától függ a magyar otthonok melege – derül ki a népszámlálás legutóbb publikált adataiból, amelyek alapján a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, és területi jellemzőit is vizsgálta az OTP Ingatlanpont friss elemzésében.
Érdekesség, hogy a gáz népszerűsége 2000 és 2010 között volt a csúcson az építkezőknél, az ekkor átadott otthonok 85 százalékának a fűtési rendszerét egyedül erre tervezték, a korábban és később épületeknél csak 71-73 százalék ez az érték.
A fafűtés folyamatosan szorul vissza, az 1981–2000 közötti építéseket jellemző 24-ről a következő két évtizedben újra és újra megfeleződött, és lett mostanra 6 százalék.
Hosszan tartó tetszhalálból most támadt fel a villamos fűtés,
amelynek aránya az 1981 és 2010 közötti építésűeknél csak 3 százalék volt, a 2010 után átadott otthonoknál viszont már 19 százalék.
Még beláthatatlan ideig része lesz Magyarországon a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés, és esetleg a tüzelőfelhalmozás is. A tiszta energiaforrások alkalmazása mellett ezek egyikére sem lenne szükség.
A legutóbbi népszámlálás friss adatai szerint
- a magyar lakások fűtésében továbbra is a gáz dominál 62,5 százalékos részesedéssel,
- fát az otthonok 31,8 százalékában használnak,
- az áram részaránya 9 százalékos,
- a szén, a palackos gáz és az egyéb fűtőanyagok alkalmazása kevesebb, mint 3 százalék.
Merre tart a magyar otthonok energetikai megújítása?
Ha csak a 2010 után épült lakásokat tekintjük, akkor élesebben rajzolódik ki, hogy éppen merre tart a lakosság. Az egyféle fűtőanyagot használók körében változatlanul dominál a vezetékes földgáz, átlagosan immár 73 százalékos részesedéssel. Az összállományhoz képest szintén magasabb az elektromos áram szerepe, kevéssel meghaladja már a 19 százalékot, viszont erős visszaesést mutat a fa.
A trendváltásban erősen megmutatkoznak az adottságokból fakadó különbségek.
Nógrádban még az új házak 29 százalékában is a fatüzelésre építenek.
A villamos fűtéssel szemben Fejérben és Tolnában a legnagyobb az építkezők bizalma, 28 százalékuk dönt mellette. Az ellenkező véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az új otthonoknak is csupán 8,7 százalékát fűtik árammal, viszont erősen, csaknem 80 százalékban támaszkodnak a vezetékes gázra. A legnagyobb arányú, 80 százalékot meghaladó a földgázfelhasználás Győr-Moson-Sopronban, ahol az elmúlt évek dinamikus fejlesztései elsősorban a fatüzelés erőteljes visszaszorításában mutatkoznak meg.
Jelentős területi eltérések a fűtési jellemzőkben
A 2010 után használatba vett otthonok 17,1 százalékában üzemel napelemes, 12,8 százalékában hőszivattyús energiatermelő berendezés.
A napelemeket legnagyobb arányban
- Fejér (24 százalék),
- Hajdú-Bihar (23), valamint
- Békés és Csongrád-Csanád (21-21 százalék) új lakásainál alkalmazták.
A hőszivattyú-használatot tekintve két vármegye emelkedik ki a mezőnyből: Veszprém (22 százalék) és Tolna (20). Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán (14, illetve 7 százalék) az utolsó helyen szerepel. Talán meglepőbb ennél, hogy mindkét helyen az utolsó előtti (14, illetve 8 százalék) az a Győr-Moson-Sopron, amely lakásfejlesztés szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület volt a közelmúltban.
Három vármegyében a gázfűtés alkalmazása az új otthonoknál 60 százalék alatti: Nógrád, ahol még a fa dominál, valamint Tolna és Somogy, amelyek az elektromos fűtés nagy arányú 28, illetve 24,8 százalékos használatával kompenzálják ezt.
Egyféle fűtőanyagra épült az otthonok zöme
A magyarországi otthonok 64 százaléka egyféle fűtőanyagtól függ, 21 százalékának a többféle tüzelő, míg 15 százalékának a távfűtés adja a biztonságot. Az 1981–2000 között épült lakásoknál még jelentős, 20 százalékos a távfűtés aránya, majd ez a következő két évtized beruházásainál 4-5 százalékra olvadt. Ugyancsak „megy ki a divatból” a többféle tüzelő alkalmazása, az ezredforduló előtt ennek aránya még 25, a következő évtizedben 22, majd 2010 és 2020 között már csak 17 százalék.
Ezekkel szemben
az egyféle fűtési mód elterjedtsége határozottan nőtt,
a nagy ugrás 2000 és 2010 között következett be. Az ekkor épült lakásoknál – a korábbi 55 helyett – már 75 százalék volt az aránya, majd a következő évtizedben az még nőtt három százalékpontnyit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.