A hitelkártyáknál egyelőre nem látszik a lakossági hitelpiac növekedésének hatása: a követelések állománya csaknem három százalékkal csökkent az első háromnegyed évben. A hitelkártyás vásárlások összege ugyanakkor bő egyötödével emelkedett januártól júniusig.
Barát Mihály
2018.11.09, 06:45
Megosztom a cikket
Még nem tükröződnek a hazai hitelkártyapiacon a lakossági finanszírozásban tapasztalható gyors növekedés hatásai: a hitelkártya-követelések állománya 150,5 milliárd forintot ért el szeptember végén, ez 2,96 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az összes hitelkártya-követelésen belül ugyanakkor érezhetően nőtt az elmúlt egy évben a nem kamatozók aránya:
szeptember végén 34,6 százalékot ért el, míg 2017 kilencedik hónapjában 30,2 százalékot. A kamatozó hitelkártya-követelések új szerződéseinek összege viszont szerény mértékben ugyan, de emelkedett az első háromnegyed évben: január és szeptember között összesen 1157,3 milliárd forintot tett ki, 2,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Fotó: Shutterstock
A hitelkártyapiac teljesítménye annak ellenére szerény a teljes fogyasztásihitel-szegmenshez viszonyítva, hogy a kamatok jelentősen csökkentek az elmúlt időszakban: a jegybank által kimutatott, szerződésekben szereplő, átlagos éves kamat 25,51 százalék volt szeptember végén, szemben az egy évvel korábbi 27,4, illetve a 2016. szeptemberi 31,05 százalékkal.
A viszonylag visszafogott teljesítményt több tényező is indokolhatja: az egyik, hogy a fogyasztási hiteleknél most meghatározó személyi kölcsönök kamatai jóval kedvezőbbek, a másik pedig, hogy eddig a kibocsátott kártyák számánál sem sikerült áttörést elérni. Az MNB adatai szerint 2018 első fél évének végén 1,305 millió hitelkártya volt forgalomban Magyarországon, ami minimális mértékben ugyan, de elmarad az egy évvel korábbitól. (Az itthon forgalomban lévő kártyák száma egyébként 2016 eleje óta 1,3 millió és 1,4 millió között ingadozik.)
A többség tudatosan óvja az adatait
A magyar internetezők 74 százaléka tesz valamilyen óvintézkedést bankkártyaadatai védelme érdekében, a felhasználók csaknem kétharmada pedig készít biztonsági mentést digitalizált adatairól – derül ki a Generali Biztosító biztonságtudatosságot felmérő, reprezentatív online kutatásából. A kártya adatainak védelmét ugyanakkor a legtöbben úgy oldják meg, hogy nem adják illetéktelenek kezébe bankkártyájukat és/vagy napi vásárlási limitet állítanak be: ennél professzionálisabb megoldásokat viszonylag kevesen alkalmaznak. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
