Jóval messzebbre ér el a hatóság keze

Az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére módosult a fogyasztóvédelmi törvény, amely a kihirdetését követő hatvanadik napon, augusztus 22-én lépett hatályba. Az ITM-nél hangsúlyozták, hogy az új előírások a fogyasztóvédelem megerősítésével, ellenőrzési kereteinek bővítésével védik a magyar vásárlókat és a jogkövető vállalkozásokat. A hatóság a teljes ellátási láncra szóló jogosítványaival élve gyorsabban, hatékonyabban számolhatja fel a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, hiszen célzottan, a jogsértés felmerülésének helyén intézkedhet.

A hatóság egészen mostanáig kizárólag olyan hagyományos üzletben vagy webáruházban végezhetett ellenőrzéseket, ahol végfogyasztó vásárolt vagy vett igénybe szolgáltatást.

A törvénymódosítás révén az ellenőrök nemcsak az üzlethelyiségbe, hanem például az áru tárolására szolgáló helyiségbe is beléphetnek, ott eszközöket, címkézési, csomagolási és egyéb munkafolyamatokat ellenőrizhetnek, iratokat ismerhetnek meg, díjmentesen mintát vehetnek.

A kiskapukat bezáró többletjogosítványokkal tipikus visszaéléseknek veheti elejét a fogyasztóvédelem. A korábbi előírások szerint a hatóság például csak nyilatkoztatni tudta a vállalkozást az egyes árucikkek raktárban elérhető darabszámáról. Ezért nem állt módjában meggyőződni arról, hogy egy webáruház okkal sürgette-e a fogyasztót gyors döntésre azzal, hogy a honlapon figyelmeztető feliratban jelezte, „már csak öt termék van raktáron”. Pedig ha a cég ilyen esetben valótlan készletinformációt közöl, agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósít meg, ami akár kétmillió forintig terjedő bírsággal szankcionálható. Fogyasztóvédelmi felügyelő eddig annak ellenére sem tehette be a lábát nagykereskedelmi raktárakba, hogy többször érkezett jelzés olyan megtévesztésről, amikor a külföldről importált árucikk csomagolására a vásárlói bizalom fokozása érdekében „magyar termék” címkét ragasztottak.

Gyakran előfordul, hogy webáruházak magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati, kereskedelmi, raktározási tevékenységet. Az új rendelkezések szerint a hatósági szakemberek kiemelten súlyos közérdekből, például ha a fogyasztók egészségének, anyagi érdekeinek védelme indokolja, az ügyészség előzetes engedélyével, szigorú garanciális kötöttségek mellett akár magánlakásba is beléphetnek. Az efféle ellenőrzés az érintett alapvető jogainak tiszteletben tartásával, kizárólag 8 és 18 óra között, hatósági tanú közreműködésével hajtható végre, erre éves szintén mindössze néhány alkalommal lehet szükség.

Emellett az is beavatkozást igényelt a szakterülettől, hogy az elmúlt öt évben az üzletek 45 százaléka jogsértő volt a jótállási-szavatossági ellenőrzések szerint, az évi 30-33 ezer panasz 40 százaléka szintén e témakörben érkezik be. Ráadásul a békéltetőtestület előtt lévő évi 10-12 ezer ügy 37 százaléka is a jótállás és a szavatosság kérdéseire vezethető vissza. Az új rendelkezések jövő januárban lépnek hatályba. Ha például az első meghibásodás esetén megállapítható, hogy a termék nem javítható, akkor kötelező a csere, továbbá abban az esetben is, ha az árucikk 30 napon belül nem javítható, vagy ha három javítás után ismét meghibásodik. Minden más esetben törekedni kell a 15 napon belüli javításra. Ha ez nem lehetséges, arról legkésőbb a 15. napon tájékoztatni kell a vevőt. Vannak azonban kivételt képező termékek, idetartoznak az elektromos kerékpárok és rollerek, a motorkerékpárok, a személygépkocsik és a lakóautók. A hatóság hatáskört kap annak ellenőrzésére is, hogy a szerviz öt munkanapon belül értesítette-e a kereskedőt a hiba bejelentéséről vagy a javítás elvégzéséről.

Drágább termékre hosszabb jótállási idő, nagyobb termékélettartam, kevesebb hulladék – ezek a fenntarthatósági szempontok mind a jótállási idő értékhatár szerinti, sávos növelése mellett szólnak. Míg 10 és 100 ezer forint között egy év a jótállási idő, 100 és 250 ezer között pedig két év, addig 250 ezer forint felett már három év. Erre azért is szükség volt, mert azt lehetett tapasztalni, hogy ugyanarra a termékre, amelyre Magyarországon egy év a jótállás, Németországban vagy Olaszországban két-három, Nagy-Britanniában pedig akár öt-hat év. Az összehangolás a kettős minőség megszüntetésére irányul, vagyis hogy ugyanannál a fogyasztási cikknél ugyanazt a minőségi kifogást belföldön is annyi ideig lehessen érvényesíteni, mint külföldön.

Nem lehet feltétel az eredeti csomagolás

További érdemi változás, hogy 2021 januárjától a jótállási idő meghosszabbodik a javítás idejével. Vannak olyan termékek, amelyeknél a jótállás kezdő időpontja a beüzemeléshez van kötve, ha viszont ez hat hónapon belül sem történik meg, akkor a termék átadásának napja lesz az irányadó. A jótállás érvényesítésének nem lehet feltétele az eredeti csomagolás megőrzése. Bevezetik az e-jótállási jegyet is, igaz, a papíralapú is megmarad. | VG