Kizárólag törvényben határozható meg, hogy kit és milyen indokok alapján motozhatnak meg - mondta ki tavaly novemberi határozatában az Alkotmánybíróság (AB). A testület az alaptörvénnyel ellentétesnek találta, hogy a motozást belügyminiszteri rendeletben szabályozták. A testület június végéig adott határidőt törvény elfogadására. A rendelet addig hatályban maradhat - írta a Népszabadság Online.
A rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM-rendelet viszont meglehetősen szabad kezet ad a hatóságoknak, mert ugyanazokat a kényszerintézkedéseket teszi lehetővé a bűncselekmény, illetve a szabálysértés miatt lefogott személyekkel szemben. A rendőrség június végéig nem követ el jogsértést, ha egyszerű szabálysértés után akár a testüregek átvizsgálására is kiterjedő motozásnak vet alá valakit. Ám ez csak akkor igaz, ha fogdába zárják őket.
A március 15-én a Kossuth térről eltávolított két tüntető elleni eljárás sem azért volt jogellenes, mert a Gyorskocsi utcában csupaszra vetkőztették őket; a rendőrök „csupán" ott hibáztak, hogy a fogdai befogadás szabályait alkalmazták, miközben a tiltakozókat mindössze előállították. Akkor pedig nincs helye a mezítelen test szemrevételezésének - a rendőrségi törvény ilyenkor legfeljebb a ruházat átvizsgálására ad felhatalmazást. A hiba miatt az intézkedést végrehajtóit felelősségre vonják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.