Tovább tanulnak a diákok

A felsőoktatásban tanulók többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával, így nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. tanulmányából.
A csaknem nyolcezer hallgatót érintő Diplomás pályakövetés 2009 kutatás tanúsága szerint az első diploma megszerzése után a válaszadók 41,9 százaléka a mesterképzésre (MSc/MA) lépne tovább. Ez az arány ugyanakkor nem is anynyira meglepő, hiszen korábban a hallgatók öt-, hatéves képzésekben vettek részt. Átlag feletti a mesterképzést választók aránya a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki területek hallgatói körében. A jórészt osztatlan képzést nyújtó területeken viszont – mint a jogi és szociális vagy az orvos- és egészségtudományi – az arány jóval kisebb.
A doktori képzés – a felsőoktatás legmagasabb szintje – különösen a természettudományi, bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint a művészeti területek hallgatói között népszerű. A legkevésbé a pedagógiai, informatikai és művészetközvetítői szakokon tanulók választják ezt a képzésfajtát.
A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos- és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják. Ezeken a területeken a szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is. Ezzel szemben az olyan speciális területekről, mint a nemzetvédelmi és katonai, művészeti, művészetközvetítői és műszaki, viszonylag kevesen döntenek a továbbtanulás e
formája mellett. A felmérés ugyanakkor arra is rávilágít: minden harmadik megkérdezett diák úgy tervezi, hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd. HM

- Ez szakonként változó. Az informatikusok, a villamos-, a gépészmérnökök ugyanis rájöttek, már az alapdiploma megszerzése után is jól fizető állásokat tudnak találni. Ennek oka, hogy 7 féléven át specifikus képzést kapnak, így gond nélkül megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Ugyanakkor ők sem adják fel a továbbtanulás lehetőségét, hiszen többségük munka mellett szerzi meg master diplomáját. Annak költségeit ráadásul már többségében a munkáltató cégek fizetik.

- Korábban hevesen ellenezték a felsőoktatási törvény módosításait. Sikerült-e közelebb hozni az álláspontokat?

- Olyannyira nem történt előrelépés, hogy azt sem tudjuk, hol tart a törvénytervezet. Elméletileg ősszel tárgyalta volna a parlament, gyakorlatilag azonban nem lehet tudni, a salátatörvények sokasága után mikor lesz soron a felsőoktatás. Szerintünk egyébként semmi ok nem volt a módosításokra, azzal meg főleg nem értünk egyet, hogy a módosító indítványokat önálló képviselői javaslatként nyújtották be. Ezzel ugyanis megkerülik a felsőoktatás összes hivatalos és szakmai fórumát.

- Ez szakonként változó. Az informatikusok, a villamos-, a gépészmérnökök ugyanis rájöttek, már az alapdiploma megszerzése után is jól fizető állásokat tudnak találni. Ennek oka, hogy 7 féléven át specifikus képzést kapnak, így gond nélkül megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Ugyanakkor ők sem adják fel a továbbtanulás lehetőségét, hiszen többségük munka mellett szerzi meg master diplomáját. Annak költségeit ráadásul már többségében a munkáltató cégek fizetik.

- Korábban hevesen ellenezték a felsőoktatási törvény módosításait. Sikerült-e közelebb hozni az álláspontokat?

- Olyannyira nem történt előrelépés, hogy azt sem tudjuk, hol tart a törvénytervezet. Elméletileg ősszel tárgyalta volna a parlament, gyakorlatilag azonban nem lehet tudni, a salátatörvények sokasága után mikor lesz soron a felsőoktatás. Szerintünk egyébként semmi ok nem volt a módosításokra, azzal meg főleg nem értünk egyet, hogy a módosító indítványokat önálló képviselői javaslatként nyújtották be. Ezzel ugyanis megkerülik a felsőoktatás összes hivatalos és szakmai fórumát. -->