Leginkább a született gyógyító képességek létezésében, legkevésbé a földönkívüliekben és a szellemekben hiszünk – derül ki az Image Factory és a Tárki 12. Társadalmi Klíma Riportjából. Az ezer fő részvételével készült kutatás szerint, míg a korcsoportok között nincs jelentős eltérés a természetfelettire való hajlandóság tekintetében – bár a fiatalok kismértékben érzékenyebbek a témára – addig a nemi hovatartozás döntő: leginkább a nők hisznek az ezoterikus jelenségekben. A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze: azok hajlamosabbak a természetfelettivel foglalkozni, akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon.
A köznyelvben ezoterikusnak nevezzük mindazokat a tanokat, hiteket, meggyőződéseket, amelyek a tudományos világképen, a racionálisan megmagyarázhatón túlmutatnak, illetve a – szó görög eredetijének megfelelve – az élet nagy kérdéseire „belül” keresik a választ. Ezoterikus az a tudás, amely a beavatottak, a megvilágosodottak birtokában van, és gyakorta szemben megy a hétköznapi tudomány, vagy a nagy világvallások kánonjával.
Az ezotéria hét különböző formájának elfogadottsága az ötfokú skálán – a gyógyítók kivételével, mely 3-as értéket kapott, illetve az emberek kétötöde inkább elfogadja létezésüket – a lehetséges középérték alatt van. Kisebb mértékben hisznek az emberek a sorsszerűségben (2,8), s az erre épülő szolgáltatásokban – jósok és horoszkópok (2,7 és 2,6), illetve a halálon túli éltben (2,5). Ennél is kevesebben vélik úgy, hogy léteznének UFO-k és szellemek (2,2 és 2,1).
A demográfiai jellemzők alapján, egyetlen dimenzióban, a nemek között tapasztalható erős eltérés abban, hogy valaki hisz-e vagy sem az ezotériában (kivétel ez alól az UFO-jelenségekkel szembeni hit). Mint a 2. ábra mutatja az ezotériában leginkább a nők hisznek. Azt vártuk, hogy a kor növekedésével (a hagyományok, a halál közeledése) nő az ezotéria iránti érzékenység.
Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy a korcsoportok között nincs nagy eltérés az ezotéria iránti fogékonyságban, s ami kis eltérés tapasztalható az inkább azt sejteti, hogy a fiatalabb korcsoportok hajlamosabbak az ezotéria befogadására. Az iskolai végzettség, amelyről tudjuk, hogy általában befolyásolja a világnézet alakulását, csak négy ezotéria fajta esetében hat erősen, s a hatás ezekben az esetekben sem azonos irányú. Míg a sorsba, s a jövendőmondásba vetett hit csökken az iskolai végzettség növekedésével, addig a halál utáni élet és az UFO-k esetében a közepes szintű iskolázottság (nyilván a nők magas arányával összefüggésben) hajlamosít az ezotériára.
A választási hajlandósággal az ezotéria sajátos módon függ össze – a kialakulatlan vélemény (akik nem biztosak benne, hogy részt vennének a választásokon) növeli az ezotériára való hajlamot. Ez azt is jelentheti, hogy a határozott vélemény, a szilárd nézetrendszer, kiforrott világnézet csökkenti a nyitottságot a megmagyarázhatatlan jelenségek felé.
A sors erejébe, illetve a jövendőmondásba vetett hit az átlagosnál erősebben van jelen a mintába került kisszámú cigány kisebbségre (3,2 és 3,3 átlagpont), illetve azokra, akik szerint a jövőben sokkal rosszabb lesz családjuk anyagi helyzete, mint jelenleg (3-3 átlagpont).
Az, hogy az ezotéria elfogadása egyfajta világnézet sejteti az a tény, hogy a hét ezotéria típus elfogadása közötti korreláció erős (0,4 feletti, de egyes esetekben 0,7 körüli – ti. a legmagasabb érték az 1-es).
Az ezotéria a lakosság mindennapjainak nem része. A megkérdezettek negyedével (24%) már történt sorszerű esemény, ötöde (20%) figyeli a horoszkóp alakulását, hetede (14%) járt már jósnál, illetve gyógyítónál, s egy kis csoport (4%, illetve 2%) találkozott már szellemmel vagy földönkívülivel – vagy viccelődik a kérdezővel. Jósnál a nők 22%-a, a férfiak csupán 5%-a fordult már meg, s hogy ez a gyakorlat nem az idősekre jellemző, az (is) utal, hogy a jövendőmondót valaha látottak aránya a GYES-en lévők körében 23%. Két sors-érte csoport van, kik számára a csapás, s egy, akiknél a szerencse esélye nagyobb az átlagosnál: a cigányok és az ötvenes években születettek körében a csapás aránya (51%, illetve 44%), a hetvenes években születettek körében azok aránya, akiknek a sors szerencsét hozott (41%).
Lapozzon!
Arról még óvatos becslést sem találtunk, hogy világszerte hány millióan élhetnek a természetfölöttivel ápolt kapcsolatból. A gazdasági válság mindenesetre jót tett az iparnak: az Amerikai Médiumok Szövetségének tavalyi közlése szerint a krízis hatására tagságuk 99%-a számolt be klientúrája növekedéséről. Brit lapok szerint az ottani spirituális ipar 2009-re 40 millió fontos üzletággá nőtte ki magát. Igaz Angliában különösen a fiatalok körében zajlik spirituális forradalom: míg a szemlélet korábban az 50 feletti, özvegy nők privilégiuma volt, megszaporodtak az olyan 20-30 évesek, aki a gyakorlatban, kapcsolat- vagy karrierépítésre szeretnék használni az auralátást, a látnoki vagy jóstehetségüket, és ezért költséges tanfolyamokon is részt vesznek.
Ezzel párhuzamosan világméretű jelenség, hogy a nagy egyházak veszítenek vonzerejükből: az Egyesült Államokban 18 év alatt szinte duplájára (8%-ról 15%-ra) nőtt a vallástalanok aránya, míg az amerikaiak egynegyede tartja magát „spirituálisnak”, de nem vallásosnak. A könyvpiacot is alaposan átrajzolta a „könnyű okkultizmus” vagy az ezotéria iránti rajongás.
Nemcsak a hazai internetes könyváruházakban találunk közel félezer tételt a témában. Dan Brown Da Vinci kódja közel 80 millió példányban kelt el világszerte, Paolo Coelho nemcsak hazájában, Brazíliában bestseller – ahol egyébként a lakosság közel nyolcada él meg intenzív kapcsolatot a szellemvilággal – hanem 59 országban 60 milliós eladást produkált. Nemcsak a hirdetési felületeket árasztják el a különféle vámpírmítoszokat feldolgozó könyvek, de a boltok polcairól is jól fogynak. Stephane Meyer, a Twilight-sorozat szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai író: 2009 első negyedévében 5 könyve volt a top 20-ban, forgalma a piac 16%-át fedte le.
Természetesen az új médiában, interneten találhatjuk meg a legtöbb információt az ezoterikáról (itt is különösen a női célcsoport érzékeny a témára: egy 2009-ben végzett kutatás szerint az internetező nők negyede aktívan keresi az ilyen cikkeket). Az internetes keresők statisztikái az élbolyban jegyzik a téma domináns kifejezéseit: egyes keresőszó kimutatások szerint a legnépszerűbb „szex” keresések számának negyedével egyenlő például az „asztrológia” keresés, de horoszkópra közel annyian keresnek, mint pornográfiára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.