A szlovén kormány bukása az eurót sem kíméli
Legkorábban december elején tarthatnak előrehozott választásokat Szlovéniában, miután kedd este a június óta kisebbségben kormányzó balközép kabinet nem élte túl a bizalmatlansági indítványt. Elvileg nem kell kiírni új választást, ha a pártok találnak egy olyan kormányfőjelöltet a következő hetekben, aki képes lesz parlamenti többséget maga mögé állítani, ennek az esélye azonban minimálisnak tekinthető.
A 2008 végén, a globális pénzügyi válság kezdetekor hatalomra jutott, Borut Pahor vezette, négy pártból álló koalíciós kabinetet kis túlzással valójában csak az addig kormányzó, jobboldali demokrata párt elleni szövetség tartotta össze. A kabineten belüli szakítópróbát a nyugdíjreform ügye jelentette. A kormányt vezető szociáldemokraták a reform révén kívánták az államháztartás helyzetét javítani.
A sors fintora, hogy az eurózóna parányi tagországának számító Szlovénia kormányának bukása komoly akadályt jelenthet a valutaunió adósságválságának megoldásában. Az eurózóna mentőalapja (EFSF) hatáskörének kiszélesítéséhez, illetve a második görög mentőcsomag jóváhagyásához ugyanis minden tagállam parlamentjének hozzájárulása szükséges.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.