NAV-botrány: Rendben volt a házkutatás?

A Budai Központi Kerületi Bíróság még január 22-én hozta meg az erről szóló végzését, de csak február 10-én kézbesítette a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt Horváth Andrásnak. „A nyomozó hatóság akkor tett volna eleget a törvényi követelményeknek, ha a NAV feljelentésből kiválogatja a jogosulatlanul lekért személyes adatokat, és azokat pontosan megjelöli a házkutatást elrendelő határozatában, illetve célzatosan ezeknek az adatoknak az átadására szólította volna fel Horváth Andrást. Könnyűszerrel eleget tehetett volna a nyomozó hatóság az alkotmányos jogok védelmének, ha nem a viszünk, amit látunk mentalitással végzik a házkutatást és a lefoglalást” – írja a TASZ az ügy jelenlegi állásáról készített összefoglalójában.

Ebben emlékeztetetnek: lassan két hónapja a rendőrség birtokában van többek közt egy jegyzetkönyv, amelybe Horváth András az újságíróknak és civil szervezetek munkatársainak az elérhetőségét jegyzete fel; egy tanulmány a NAV-on belüli korrupcióról; aggregált adatokat tartalmazó feljegyzések egyes adóvizsgálatokkal összefüggően, amelyek értelemszerűen nem köthetőek természetes személyekhez; általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének kijátszását elemző folyamatábrák; illetve Horváth által vizsgált cégek adózási adatai.
Fontosnak tartják leszögezni, hogy Horváth András még mindig nem gyanúsított a büntetőeljárásban, tehát nem közölték vele, hogy pontosan mi az a tényállás, ami miatt nyomozás zajlik ellene. Az biztos, hogy a NAV hivatalos személy által elkövetett személyes adatokkal való visszaélés miatt tett feljelentést. Ugyanis az adóhatóság szerint az egykori munkatársa engedély nélkül másolt le adatokat és vitt ki iratokat a hatóság épületéből.

„A NAV-nak már a személyes adatokkal való visszaéléssel kapcsolatos feljelentésében meg kellett volna jelölnie, hogy a konkrét adatlekérések mely konkrét adatkezelési felhatalmazást sértették” – véli a TASZ. Hozzáteszik: a vélelmezett bűncselekmény fontos eleme, hogy a személyes adattal érintett természetes személy esetében „jelentős érdeksérelem” következzen be a visszaélés következtében. Horváth András azonban nyilvánosan senkit nem nevezett meg. Az pedig szintén megkérdőjelezhető a TASZ szerint, hogy egy százmilliárdos adócsalásban közreműködőknek milyen „jogos érdekük” áll fenn, amely büntetőjogi oltalmat élvez.

Lényeges eleme az ügynek, hogy menetközben személyes adatokkal való visszaélésről információs rendszer vagy adat megsértésére változott a gyanú. Ezzel Horváth András védői szerint az a probléma, hogy nem ez a bűncselekmény képezte a gyanúsítás alapját a házkutatáskor, tehát a házkutatás foganosításának a módját utólag nem teszi törvényessé a gyanúsítás megváltozatása. Úgy látják: amíg nem bizonyosodik be, hogy Horváth valótlanságot állított a NAV-ról és teljes mértékben megalapozatlan az áfacsalás kapcsán tett feljelentése, addig megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem. A feljelentése alapján jelenleg is nyomozás folyik hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt.