Januártól egészségesebb ételeket adnak

„Teljesen indokolt volt a közétkeztetési rendelet elhalasztása” – nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Az egészségesebb táplálkozást előíró új jogszabályt szeptember 1. helyett januártól 1-től vezetik be, többek között azzal az indokkal, hogy az települések az új követelmények teljesítésére nincsenek felkészülve.

A TÖOSZ elnöke emlékeztetett, hogy egyre több konyha van már önkormányzati tulajdonban, egyre inkább nem ki-, hanem visszaszervezik az étkeztetést. Ezekben a konyhákban főként júliusban és augusztusban folyik az eszközkarbantartás, a felújítások. Új szoftvereket is kell beszerezni az új kalóriatáblázatok miatt, ami elég nehézkesen megy.

Az önkormányzatoknak egy évben kétszer kell felülvizsgálniuk a közétkeztetést. Schmidt szerint azt is el kellett volna dönteniük, hogy szeptembertől emeljék-e a nyersanyagnormát az ételek megváltoztatása után, amit nem szívesen vállaltak volna fel (október 12-én önkormányzati választások lesznek). A nyersanyagnormát a szülők fizetik, a 100, illetve 50 százalékosan támogatott gyermekeknél az állam. Egy 700 forintos ételadagból mintegy 400 forint a rezsiköltség, ami az önkormányzatot terheli. A TÖOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a hús, a zöldség és a tejtermékek tekintetében egy évre a beszerzés volumene már meghaladja azt az összeget, amikor már három árajánlatos közbeszerzést kell kiírni.

Az államháztartás egy éve az egy gyermekre eső normatívát a közétkeztetésben 68 ezer forintról 102 ezer forintra emelte. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt közölte, hogy a települések a települések óvodai és iskolai gyermekétkeztetésre fordított teljes éves kiadásai meghaladták a 96 milliárdot, miközben mintegy 40 milliárdot szedtek be összesen térítési díjakból. Az idén az állam 53 milliárdot biztosít gyermekétkeztetésre, tavaly 45 milliárd, korábban 28 milliárd volt a támogatás mértéke.

A TÖOSZ elnöke szerint az emelt normatíva 80-90 százalékban fedezi a 100, illetve 50 százalékban támogatott gyermekek költségeit, főként azután, hogy egy módosítás után a települések akkor is megkapják a támogatást, ha a tanítási napok felén már megjelenik a gyermek. Schmidt szerint a támogatás még mindig nem teljesen elégséges, a teljes költségek mintegy 20 százaléka nincs fedezve, amit az állami támogatás és a térítési díjak (100 és 770 forint között változtak) mellett az önkormányzatok pótolnak ki. A településeknél elég nagy a szórás, van ahol 500, van ahol 800 forintból hoznak ki egy adag ebédet.

Schmidt szerint az is finomhangolásra szorul, hogy a szomszéd településről bejárók költségeit is viselniük kell az önkormányzatoknak.

Szankcionálás augusztustól
„A hátralévő hónapok elegendőek lesznek a településeknek a felkészülésre, az új rendelet nem jelent jelentős pluszköltséget" – mondta lapunknak a TÖOSZ elnöke. Az önkormányzati választások után alakítják ki a települések az új struktúrát, megtervezik az elvárásoknak megfelelő az új étlapot, étrendet. Sokkal több primőr árut fognak rendelni, főleg a környéken termelőktől. Schmidt Jenő szerint a jelenlegi konyhák alkalmasak az új közétkeztetéshez és a szakácsok is felkészültek erre. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára nemrég azt közölte a parlament honlapján: a januárban bevezetendő rendeletre több hónapos türelmi idő áll majd rendelkezésre. A szankcionálás lehetőségével fellépő ellenőrzések csak 2015. augusztus 31-ét követően indulnak el.