Iskolakezdési dilemmák

Csütörtökön a középfokú iskolákban több mint félmillió, az általános iskolákban 750 ezer gyerek ül be a padba. A szülőknek sok esetben szigorú elképzeléseik vannak arról, csemetéik hogyan teljesíthetnek a lehető legjobban az iskolában, ám ötleteikkel néha többet ártanak, mint használnak. Összeszedtük az iskolával, tanulással kapcsolatos legelterjedtebb vélekedéseket, s kiderítettük, hogy azok helyes nevelési formulák, avagy súlyos tévhitek, amelyek megnehezítik a gyermekek életét.

Az iskola a szülő dolga – hamis

Jobb, ha a szülők rögtön az elején tudatosítják magukban, hogy az iskola a gyerek dolga – tanácsolja a Mediaworks megyei lapjai központi szerkesztőségének nyilatkozó Vekerdy Tamás, gyermekpszichológus. „Amennyiben anyukát és apukát ilyenkor az érdekli a legjobban, hogy bepakolta-e a gyerekük a táskáját, hogy megírta-e a leckét, esetleg ő akar a korrepetitor lenni, azzal hibát követ el. Az iskolakezdés tétje, hogy 8–12 év normális, vagy pokoli évet fognak közösen megélni. Ehhez a kezdetektől azt érdemes éreztetni a gyerekünkkel, hogy mindig ott a család a háttérben, segít és megvédi, ha szükséges, vagy ezt kéri, a többit pedig nyugodtan rá kell bízni. Ha otthon hagyja a tornazsákot és ezért egyest kap, nem baj, sokadjára sem, majd megtanulja, és ezzel együtt azt is, hogy ez az ő felelőssége, hogy megbíznak benne minden körülmények között.”

Jobb, ha már ismeri a betűket – hamis

Az nem baj, ha már érdeklik a betűk, mire kisiskolás lesz, de ha már olvasni is tud, csak unatkozni fog és könnyen el is veszti az érdeklődését. Ezért inkább meséljünk neki. Kutatások szerint ugyanis minél gazdagabb egy kisgyerek szókincse, annál könnyebben tanul. Ezt pedig beszélgetéssel, meséléssel lehet a legjobban fejleszteni. A nemzetközi adatok szerint egy rossz szociális helyzetű gyermek átlagosan 1,5 millió szót hall az iskola megkezdése előtt, míg az iskolázott szülő gyereke 8 milliót. A fejből mesélés mellett a felolvasás is fontos, mert vannak a leírt szövegben kifejezetten a mesékben gyakori, esetleg régies szavak, megfogalmazások, amelyeket élőszóban nem használunk. Ezek a mesék által értelmezhetővé válnak és beépülnek a gyermek szókincsébe. Vekerdy Tamás szerint a hallott mesével indul az olvasóvá nevelés, ami a gyerekek fantáziáját, kreativitását mindennél jobban fejleszti.

A nehéz táska ártalmas – igaz

Nemzetközi kutatások szerint a gyerekek nem cipelhetnének a hátukon a súlyuk 10 százaléknál nehezebb pakkot, vagyis egy 40 kilós diák maximum négykilós iskolatáskával indulhatna el reggel. 2005-ben hazánkban is született egy miniszteri rendelet arról, hogy egyes napokon a táska súlya nem haladhatja meg a 3 kilót. Ennek ellenére sokszor már a táska és a benne lévő üres tolltartó vagy mappa több mint három kiló, vagyis a szabályozás betarthatatlan. Igaz, sok iskolában éppen ezért nem is kell hazavinni a tanszereket.

Legjobb táska a hátizsák – igaz

Fontos, hogy a táska ne legyen már üresen is túl nehéz. A háton hordható jobb, mert egyenletes súlyelosztást segít. Jó, ha gerincoszlophoz igazodó hátfala van. A vállpánt legyen széles és párnázott. Ha a gyerek mégis görnyed, érdemes gyógytornászhoz fordulni, hogy segítsen, milyen hátizmokat érdemes fejleszteni.

Sok élmény, nehezebb visszaszokás – igaz

Nemcsak a túl sok cucc, a túl sok program is megterhelő tud lenni a gyermekek számára – véli Theisz Dóra gyermekpszichológus. „Jó, ha a nyári szünet utolsó napjai már nem a legizgalmasabb élmények megszerzéséről szólnak, hanem van egy kis idő megérkezni, elmerengeni a nyári szünetben szerzett élményeken. Jó, ha van egy kis idő vágyakozni a régen látott játszópajtások után. Fontos, hogy a nyári szünet végén egy kipihent, feladatokra nyitott gyermek kezdje meg a tanévet.”

Jobb, ha nyár végén már időben lefekszik – igaz

A szabad, időtlen nyárból visszatérni a hétköznapi kötöttségekhez és rutinhoz nem könnyű feladat. Theisz Dóra szerint sokat segíthetünk, ha legalább a szünet utolsó napjaiban kicsit korábban fektetjük és keltjük csemeténket, így nem lesz számára olyan sokkoló átállni arra, hogy hamarosan minden hétköznap reggel 8-kor becsöngetnek az első tanórára.

Reggel fog legjobban az agy – hamis

Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia már évekkel ezelőtt megjelentetett egy tanulmányt, amely szerint ki kellene tolni az iskolakezdés időpontját fél kilencre, vagy még későbbre. Ennek az volna a célja, hogy az iskolai órákat a test belső órájának pubertáskori eltolódásához igazítsák. A kamaszoknál ugyanis este legalább két órával később jelentkezik az alvásigény, és mivel 8,5–9,5 óra alvásra lenne szükségük, reggel ugyanennyivel később kelnének fel. A hosszabb pihenési idő bizonyíthatóan csökkenti a diákok napközbeni álmosságát, miközben növeli a tanulmányi eredményeket, csökkenti a depresszió, a kedvetlenség és az elhízás kockázatát. A szakértők szerint a reggel 8 óránál bármi jobb, már a 8 óra 30 percnél is jelentős a különbség, de a 10 órai kezdés lenne a legideálisabb.

Magyarországon nem készült még ilyen kutatás, de Bódis Róbert alváskutató szerint is korai a nyolcórai kezdés. Szerinte elsősorban a kamaszok napszakos biológiai ritmusával ütközik a korai kelés. „Ez olyan, mint ha a nyugdíjasklub este kilenckor kezdődne” – fogalmazott.

A tanév első féléve január 20-ig tart, 27-én osztják ki a félévi értékeléseket.

Az őszi szünet, a hétvégékkel kilencnapos lesz. Hivatalosan november 2-től november 4-ig tart, de beleesik a halottak napja miatti hosszú hétvége. A szünet előtti utolsó tanítási nap így október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő).

A téli szünet december 22-től 2017. január 2-ig tart.

A tavaszi szünet 2017. április 13-tól 18-ig tart.

Az ellenőrzőből kiderül, mit tud a gyerek – hamis

Bár az iskola és a teljesítmény egy fontos része a gyermek életének, azért ne feledkezzünk meg arról, hogy nem csak erről szól az élet. Ügyeljünk arra, hogy az iskolaév során a rohanós hétköznapok közepette is minden nap maradjon ideje egy kis szabad játékra, jó levegőn való mozgásra. Sokszor egy-egy jól megválasztott különóra, vagy valamilyen iskolán kívüli tevékenységben elért siker segít túlélni azoknak a gyerekeknek is, akik nem rajonganak annyira a suliért.

Ismétlés a tudás anyja – hamis

Régi tanuláspszichológiai tény, hogy egyes tanulási szakaszok után szünetet kell tartani, éppen azért, hogy ez a tudás be tudjon rendeződni az agyunkba, ez pedig alvás és pihenés közben, tehát a szünetekben megy a legjobban – mondta Vekerdy Tamás.

Ez a leglényegesebb része a maradandó és a képességgé érlelhető tudás kialakulásának, mint amilyen például az olvasás, írás vagy autóvezetés. Persze az a gyerek, akivel a szülők végiggyakoroltatták a nyarat, szeptemberben ügyesebb lesz, az egész nyáron csak vakációzó gyerek pedig szeptemberre mintha mindent elfelejtett volna. De október végére kiderül, hogy a gyötrésnek még sincs jutalma. A gyakorló gyerek addigra elfárad, unja a tanulást, a vakációzónak pedig minden eszébe jut, még azt is jól csinálja, amit a szünidő előtt nem tudott.

Tiltsuk a számítógépet, tévét – hamis

Vekerdy Tamás szerint tízéves korig sokkal jobb, ha a szülő limitálja a kütyük, így a televízió és a számítógép használatát. Éppen azért, hogy a kisgyerekek megtanulják: felhasználói legyenek ezeknek a dolgoknak, ahelyett, hogy ezek a szerkezetek uralkodjanak felettük. Ehhez legjobb a közösen kiválasztott műsor, limitált időben és valamelyik szülővel együtt, hogy ha kérdése van, vagy megijed, legyen ott a felnőtt, aki segít és biztonságot jelent.

A mozgás a fejlődés alapja – igaz

Sokkal kevesebbet beszélünk a gyerekkel és a gyerekek előtt, valóban, gyakran a tévé beszél helyettünk, ami nem úgy hat, mint amikor egy élő szervezet beszél. Amikor egy kisgyermekhez élő ember beszél, megfigyelhető, hogy a gégefőjében izomrángások futnak le. Ez az egyik oka annak, hogy a kicsiknek döbbenetes képességük van az anyanyelv elsajátítására. Amikor gépi – például a televízió – hangját hallgatják, mindez nem így van. A beszédhibák száma ezért is nő és azért is, mert a beszédfejlődés alapja a mozgás, a mai kisgyerekek pedig katasztrofálisan keveset mozognak, ami szintén összefügg a televíziózással és a számítógép-használattal.

Fáj a feje, csak lógni akar – hamis

Lehet, hogy a szülő észre sem veszi, de az iskolakezdéssel járó problémák miatt túl sokat vár el a gyermektől, esetleg túl nagy nyomás alá helyezi, amire az is lehet a reakció, hogy magatartási problémái lesznek, és betegségeket produkál hétfő reggelenként. Gyorsan ki kell deríteni az okát, és meg kell szüntetni, semmiképp sem szabad megbüntetni, mert azzal csak még jobban elmélyülhet benne az agresszív hajlam. Érdemesebb olyan programokat kitalálni neki, amivel kellő módon levezetheti a felesleges energiát és stresszt.

Nyelvtanulás mihamarabb – igaz és hamis

Bár a korai fejlesztésnek van jelentősége, az is tudható már, hogy a gyermekek mely életszakaszban mely területeken a legszenzitívebbek bizonyos tudás, ismeret megszerzésére.

Ebben a régen tartó vitában gyakorlatilag két ellentétes „tábor” áll egymással szemben. A nyelvtanárok és az óvodapedagógusok, tanítók, logopédusok. A nyelvtanárok minél korábbi időpontot javasolnak, fő érvként hozva azokat a kutatási eredményeket, amelyek végül is azt mondják, hogy azok a hangzók tudnak igazán jól beépülni, amelyeket már a kezdetekkor megtanítanak az embernek. A pedagógusok azonban ellenzik a korai nyelvtanulást. Az óvoda arra való, hogy játék közben sajátítsák el az életkornak megfelelő dolgokat. Szerintük az idegen nyelv tanulása nem tartozik ezek közé. A tanítók szerint elég nagy váltás az óvodából az iskolába lépés, nem kell még egy tantárggyal nehezíteni. Ezért ők 4–5. osztálytól javasolják a nyelvoktatást. A logopédusok véleménye szerint pedig, mivel például az angol nyelvben olyan hangzók is vannak, melyek a magyarban nincsenek, ez beszédhibát okozhat, amely a későbbiekben probléma lehet, az írás, olvasás tanulásánál. Vannak, aki úgy vélik, elég akkor elkezdeni az idegen nyelv tanulását, amikor az anyanyelv már tökéletesen megy.

A tanév első féléve január 20-ig tart, 27-én osztják ki a félévi értékeléseket.

Az őszi szünet, a hétvégékkel kilencnapos lesz. Hivatalosan november 2-től november 4-ig tart, de beleesik a halottak napja miatti hosszú hétvége. A szünet előtti utolsó tanítási nap így október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő).

A téli szünet december 22-től 2017. január 2-ig tart.

A tavaszi szünet 2017. április 13-tól 18-ig tart. fotó: Kurucz Árpád -->