Már júliustól alapítványi formában működik a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE). Mit érzékelnek ebből a hallgatók és az oktatók?
Zajlanak az oktatás és kutatásfejlesztés előkészítési munkái, hamarosan a hallgatók is megismerhetik ennek eredményét. A modellváltásra azért volt szükség, mert a Corvinus elérte a működési határait. Piacvezető egyetem vagyunk már jó ideje a közgazdasági, az üzleti és jó néhány társadalomtudományi képzésben. A célunk ezek után pedig az, hogy a nemzetközi piacon is sikeresek legyünk. Ehhez meg kell tudnunk tartani a kiváló magyar hallgatókat, még több külföldi diákra van szükségünk, és a legkiválóbb hazai oktatók mellett nemzetközi oktatógárda is kell. A külföldön dolgozó magyar oktatókat is szeretnénk hazacsábítani, de ez nem megy abban a bérezési, motivációs rendszerben és működési környezetben, amelyben eddig dolgoztunk. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, szükségünk volt egy megfelelő pénzügyi alapra, ezt biztosítja a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány.
Beszélt a külföldi hallgatók arányának emeléséről. Mi a cél?
A körülbelül 12 ezres összhallgatói létszámban a külföldi hallgatók aránya 14-15 százalék körül alakul, de sok közöttük az egy-két félévet itt tartózkodó vendéghallgató. Jóval alacsonyabb azoknak a külföldieknek az aránya, akik a teljes tanulmányi idejüket a Covinuson töltik. Azt szeretnénk elérni, hogy ez az arány 20-25 százalék legyen.
A legtöbb külföldi hallgató nyugat-európai országokból érkezik, de a rövid programokra sokan jönnek az Amerikai Egyesült Államokból és Kínából is. Fontos célcsoport számunkra a saját régiónk, kiemelt célunk, hogy innen is egyre több diák érkezzen hozzánk.
Nemzetközi szinten milyen terveik vannak?
Amikor elkezdtünk felkészülni az alapítványi működésre, ezt is megvizsgáltuk. A közgazdaság-tudomány, üzleti tudományok és társadalomtudományok azok a területek, ahol mi oktatást és kutatást végzünk, és ilyen rangsorokhoz próbáljuk mérni is magunkat. A működésünk sikerének mérésére két alkalmas rangsort is találtunk: az egyik a Times Higher Education-, a másik pedig a Quacquarelli Symonds-rangsor. Ezekben a rangsorokban a 800. és az 1000. egyetem között áll a BCE, a szakterületet figyelembe vevő verziójukban pedig a 300. és 400. hely között. Figyelembe véve, hogy hány egyetem van a világon, már most is a top tíz százalékba tartozunk. A legfontosabb célunk most, hogy Kelet-Közép-Európa legjobb egyeteme legyünk a gazdaság- és társadalomtudományok terén. Ha ezt elértük, utána jöhetnek azok az ambiciózus célok, hogy európai mértékben a legjobb 100, világmértékben pedig a legjobb 200 felsőoktatási intézmény közé tartozzunk a szakterületünkön.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvasthatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.