Kijött az OECD oktatásról szóló elemzése

Ma jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az Education at a Glance 2020 kiadvány, mely jellemzően az egyes országok 2017-es oktatási adatait mutatja be. Az elemzés szerint

2017-ben Magyarország egy tanulóra a közoktatásban 6 780 dollárt (2 millió forint) költött, ami 3219 dollárral (1 millió forinttal) alacsonyabb, mint az OECD 9999 dolláros (3 millió forint) átlaga. A felsőoktatásban Magyarország 12 878 dollárt (4 millió forintot) fektetett be egy hallgatóba, 3 449 dollárral (1 millió forinttal) kevesebb, mint az OECD átlaga.

Az elemzés idei fókuszában a szakképzés áll. A köznevelés vonatkozásában az elemzés megállapítja, hogy Magyarországon a kisgyerekek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai oktatásban (2018-as adat) az OECD tagországok átlaga 88 százalék. Magyarországon a diákok 28 százaléka vesz részt szakképzési programokban, ez alacsonyabb az OECD átlagánál (32 százalék), az alsó középfokú és a rövid ciklusú felsőfokú szakképzésben részt vevő szakképzésben tanulók többsége (64 százaléka) a középiskolába jár.

Az elemzés kitér arra is, hogy 2018-ban világszerte 5,6 millió felsőfokú hallgató ment külföldre tanulni, ami több mint kétszerese a 2005-ös adatnak. Magyarországon külföldi hallgatók aránya a 2014. évi 7 százalékról 2018-ra 11 százalékra nőtt. A Magyarországról tanulmányokat elhagyó hallgatók között a legnépszerűbb célország Ausztria – írja a tanulmány.

Míg Magyarországon 12 gyerek jut egy pedagógusra, az OECD-átlagban 14 gyerekkel foglalkozik általában egy szakember.

Magyarország 2017-ben az OECD statisztikai módszertana szerint a GDP 3,9 százalékát költötte oktatásra az alapfoktól a felsőfokig. 2012 és 2017 között az intézményenkénti ráfordítás a tanulószámban bekövetkezett csökkenést is figyelembe véve éves átlagban 6,5 százalékos éves emelkedést eredményezett – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

2005 és 2019 között az OECD tagországokban egy 15 éves gyakorlattal és a legfontosabb minősítésekkel rendelkező tanár fizetése 5-7 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon a pedagógus életpálya bevezetése előtti évhez viszonyítva a növekedés reálértéken is 37 százalék volt.

A tanárok kötelező óraszáma az OECD-átlagában 680 óra/év az általános iskola felső tagozatán, míg Magyarországon – elsősorban a rövidebb tanév miatt – 648 óra/év (az OECD 45 percnek számol egy tanítási órát).

Az elemzés a koronavírus-járványhatásaira is kitért. Az iskolák újranyitása az OECD szerint jelentős mértékben függ attól, hogy mekkorák az osztálylétszámok: Magyarországon az átlag osztálylétszám az általános iskola alsó tagozatán 22 fő (OECD átlag: 21 fő), a felső tagozaton az osztályátlag 21 fő (OECD átlag: 23 fő), így adottak az eredményes védekezés lehetőségei.