Minden ötödik pedagógus már átesett a fertőzésen

A pedagógusok körében magasabb az oltási hajlandóság, mint a magyar társadalomban,

43 százalékuk biztosra ígéri, hogy beoltatja magát valamelyik vakcinával

– egyebek mellett ez derült ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) végezett a 21 Kutatóközpont. Fényes Csongor elemzője elmondta, a 2020 decemberében és 2021 januárjában végezték a felmérést.

Az adatok alapján a válaszadó pedagógusok 70 százaléka részt vett a 2020. november-decemberi koronavírus-teszteléseken. Kitért arra is: az őszi Covid-hullámban többen fertőződtek meg, mint tavasszal, a megkérdezettek mintegy

20 százaléka számolt be arról, hogy igazoltan elkapta a vírust.

A koronavírus járvány magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban a válaszadó pedagógusok 89 százaléka tanított digitális platformon. Ugyanakkor a pedagógus társadalom megosztottnak tűnik abban a kérdésben, hogy milyen platformon lenne érdemes a tavaszi félévben oktatni. Többségük (56 százalékuk) hagyományos tanrendben oktatna tavasszal, teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, hibrid – vagyis online és offline formában egyaránt – a válaszadók negyede végezné oktatói, nevelői munkáját.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke rámutatott:

egyre több pedagógus jelzett kimerültséget és fáradtságot. Kifejtette: a heti 40 órában dolgozó más munkavállalókhoz képest a pedagógusok átlagosan 55 óra felett teljesítenek, és sokszor a járvány miatt megbetegedett kollégákat is helyettesíteni kell.

A PSZ évek óta jelzi a kormánynak, hogy mennyire leterheltek a pedagógusoknak, és eközben mennyire alacsonyak a bérek – mondta, felidézve: azt kérték a kormánytól, hogy egyszeri 100 ezer forinttal ismerjék el a pedagógusok rendkívüli erőfeszítéseit; ezt nem kapták meg, de azóta is kérik.

Szabó Zsuzsa szorgalmazta, hogy a pedagógusok az oltási tervben kerüljenek előre, sok a személyes kapcsolat, kiemelten kell kezelni ezt a társadalmi csoportot. „Hihetetlenül fontos”, hogy nem szabad tovább terhelni a pedagógusokat és az oktatásban dolgozókat.

A digitális távoktatás időszaka alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett saját digitális eszközzel, amiről el tudta látni munkáját, feladatait.

Az eszköztár önmagában nem tűnik mindig elegendőnek ahhoz, hogy az oktatók maradéktalanul át tudják adni a tananyagot a diákjaiknak. A megkérdezettek döntő többsége (53 százalék) értékelte úgy, hogy éppen csak elégségesek jelen digitális kompetenciái ahhoz, hogy alapszinten el tudják látni munkájukat. Az oktatók 7 százaléka számolt be arról, hogy nem tudta munkáját maradéktalanul elvégezni, digitális készségek hiányában.

55 százaléknak volt valamilyen informatikai problémája a digitális átállás során, a pedagógusok 27 százaléka mondta, hogy több digitális eszközt csempészne később is a tanítás folyamatába.

A felmérés szerint a digitális tanrendre való átállás leginkább az idősebb pedagógusoknak okozott gondot. Az átállás emellett azokat a diákokat érintette hátrányosan, akiknek sem az eszköztára, sem a kompetenciája nem volt megfelelő. A gimnáziumokban ugyanakkor a pedagógusok beszámolója szerint a diákoknak nem okozott akkora gondot az átállás, mint a szakiskolákban, szakközépiskolákban, és az általános iskolákban.