Fontolóra venné a törökországi fegyverexport eseti engedélyezését Helsinki – jelentette ki csütörtökön Antti Kaikkonen finn védelmi miniszter ankarai látogatása alkalmával.
Az Ukrajna elleni orosz támadást követően Svédország és Finnország egyaránt benyújtotta felvételi kérelmét a NATO-hoz, ám ehhez a szövetség mind a harminc tagjának jóváhagyása kell. Egyedül Törökország ellenzi egyelőre a két új tag felvételét arra hivatkozva, hogy kurd szélsőségeseket bújtatnak.
A finn hadügyminiszter szerint sem Finnország, sem Svédország nem vezetett be fegyverembargót Törökországgal szemben, azonban Finnország 2019 óta befagyasztotta az új fegyverexport-engedélyek kiadását, miután Törökország katonai offenzívába kezdett Észak-Szíria kurdok lakta térségei ellen.
Lényegében lehetséges, hogy a jövőben kiadjunk egyes engedélyeket
– közölte Kaikkonen, miután török hivatali partnerével, Hulusi Akarral egyeztetett. Mindemellett hangsúlyozta, hogy az engedélyeket eseti alapon fogják kiállítani.
A török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu kedden úgy fogalmazott, hogy a finn fegyverembargó feloldása egyik feltétele annak, hogy Törökország támogassa Helsinki NATO-csatlakozási törekvéseit.
A Washingtonban svéd hivatali partnerével hivatalos látogatáson tartózkodó finn külügyminiszter arról beszélt, hogy Törökország memorandumba foglalt, terrorizmussal kapcsolatos számos aggályát sikerült tisztázni,
ugyanakkor sérelmezte, hogy Ankara egyelőre még nem tűzött ki időpontot Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálására.
Pekka Haavisto szerint nem látni azt sem, hogy a török parlament napirendre venné az ügyet, és bár megértik, hogy az országban választások közelednek, reméli, hogy a döntés inkább előbb, mint utóbb születik meg a kérdésben.
