Az ukrán nemzeti kisebbségi törvény bevezetésének halasztását kéri a kormány – közel száz iskola túlélése a tét
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosának segítségét kérte a magyar kormány, azon új ukrán törvény végrehajtásának az elhalasztása érdekében, amelynek értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnének az országban a kisebbségi iskolák – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Hágában.
Szijjártó az EBESZ illetékes főbiztosával, Kairat Abdrakhmanovval folytatott tárgyalását követően hangsúlyozta, hogy
a kormány az ukrajnai háború kezdetekor úgy döntött, nem hozza fel a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügyét, amíg dúl a fegyveres konfliktus,
és tartotta is ezt, amíg lehetett, de a vitatott friss törvény még tovább rontotta a magyar nemzeti közösség helyzetét.
„A decemberben elfogadott törvény nyomán most a valóság a teljes erejével jön szembe velünk, hiszen idén szeptember elsejétől gyakorlatilag megszűnnek Ukrajnában a kisebbségi iskolák. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan”
– mondta a politikus, hozzátéve, hogy Ukrajnában kilencvenkilenc magyar nemzetiségi általános és középiskola van, amelyek az új törvény nyomán szeptember elsejétől kisebbségi helyett állami oktatási intézmények lesznek, ráadásul megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is.
További gond, hogy ezenfelül az általános iskola 4. osztályát követően 20 százalékra kell csökkenteni az anyanyelven tanított tantárgyak és tanórák számát, valamint elveszik a jogot még az egyetemektől is, hogy maguk választhassák meg az oktatás nyelvét.
A külügyminiszter rámutatott, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja kíván lenni, ám az unión belül komoly jogszabályok védik a nemzeti közösségeket, majd emlékeztetett, hogy
időközben Magyaroroszág történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, 1300 óvodába és iskolába fogadnak be ukrán gyerekeket, miközben Kárpátalján megtiltják majdnem száz iskola magyar nyelvű működését.
Szijjártó szerint ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan és szégyenteljes, ami ellen a nemzetközi szervezeteknek, köztük az EU-nak is tiltakoznia kellene. Ugyanakkor üdvözölte az EBESZ-főbiztos megértését a kérdés kapcsán és azt, hogy mindig hajlandó volt azt tényszerűen, és nem politikai elvárásoktól vagy ideológiáktól sújtottan nézni.
„Világossá tette ő maga is, hogy ez egy nyilvánvalóan elfogadhatatlan és a nemzetközi jogszabályokkal ellentétes helyzet, ezért kértem a segítségét abban, hogy halasszák el Ukrajnában a törvény végrehajtását”
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a kormány továbbra is kiáll a határon túli magyarokért, akik közül sokakat besoroznak Ukrajnában, és akik közül sokan már meghaltak a fronton. A külügyminiszter jelezte, hogy a kárpátaljai magyaroknak minden támogatást megadunk és minden nemzetközi szervezetben felszólalunk, hogy Ukrajna szeptember elsejével ne lehetetleníthesse el a magyar kisebbségi iskolák működését.
Szijjártó szerint 2014 óta gyakorlatilag nemhogy évről évre, de hónapról hónapra, hétről hétre születtek olyan jogszabályok Ukrajnában, amelyek folyamatosan vették el a magyar nemzeti közösség jogait, és lehetetlenítették el az anyanyelv használatát az oktatásban, médiában, kultúrában vagy éppen a közigazgatásban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.