Az Oroszország által annektált Szevasztopol kormányzata szerdán bejelentette, hogy felfüggesztette a Krím félsziget déli részén fekvő kikötőváros körüli kompjáratokat, miután a kormányzó közlése szerint a légvédelem elhárított egy ukrán dróntámadást. Ukrajna hivatalosan nem vállalta magára az akciót, ahogy korábban a Kercsi híd felrobbantásával kapcsolatban is tagadott Kijev.
Az ukrán védelmi minisztérium annyit közölt, hogy a rakétaszállítmány felrobbantása tovább gyengíti Oroszországot, és egy lépéssel közelebb hozza a Krím félsziget visszafoglalását.
Kijev szerint a rakétákat Oroszország fekete-tengeri flottájának szállították.
Mihail Razvozsajev a Telegramon arról tájékoztatott, hogy három eszközt semmisítettek meg, és a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri flotta nem szenvedett károkat. Kedden robbanás volt a félsziget északi részén fekvő Dzsankojban, amelyért helyi tisztségviselők egy ukrán drónt tettek felelőssé.
A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából. Az orosz állami televízió tudósítása szerint az elnök részt vett egy szevasztopoli művészeti iskola megnyitóján a város kormányzójának társaságában. Oroszország 2014. március 18-án csatolta el Ukrajnától a Krímet, miután a megszállt félszigeten nemzetközileg el nem ismert népszavazást tartottak.
Az orosz–ukrán háború keddi fontosabb híreit itt olvashatja.
A csendes-óceáni térségbe telepített rakétavédelmi hadosztályt Oroszország
Oroszország szerdán bejelentette, hogy Basztyion (Bástya) rakétavédelmi hadosztályt telepített Paramusirra, a vitatott hovatartozású, csendes-óceáni Kuril-szigetek egyik tagjára.
Az intézkedés az orosz védelem erősítését szolgálja az ország távol-keleti térségeiben – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A tárcavezető egy nappal azután beszélt erről, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában megerősítette korlátlan partneri viszonyát az energiaipari és a katonai együttműködés területén megkötött egyezményekkel.
Tovább nőtt a rakétatámadások áldozatainak száma
Az orosz erők tüzet nyitottak szerdán a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városra, ahol rakétákkal eltaláltak két kilencemeletes lakóházat, aminek következtében a legfrissebb információk szerint egy ember meghalt, 25-öt sérülésekkel kórházba szállítottak – idézte Anatolij Kurtyevet, a város önkormányzatának titkárát az MTI. Ahogy arról a VG is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon videofelvételt tett közzé az eltalált lakóházakról.
Viktorija Ruban, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat Kijev megyei részlegének szóvivője közben arról tájékoztatott, hogy négyre nőtt a főváros közelében fekvő Rzsiscsiv települést ért éjszakai orosz dróntámadás halálos áldozatainak száma. Később Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon közölte, hogy hétre emelkedett a halottak száma. A holttesteket az eltalált kollégium romjai alól ásták ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzói hivatalok jelentéseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy szerdára virradó éjjel orosz dróntámadás érte a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyét is, ahol egy infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk.
Az ukrán légvédelem három orosz drónt semmisített meg. Személyi sérülésről nem érkezett hír. Kedd este a déli Odessza megyét érte orosz rakétatámadás. Egy rakéta eltalálta a moszkvai patriarchátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház egyik kolostorának háromemeletes épületét, négy ember sérült meg.
Zelenszkij szerdán Donyeck megyében tett munkalátogatást, amelynek keretében felkereste az orosz erők által ostromlott Bahmut irányában létesített, előretolt ukrán állásokat, és kitüntetéseket adott át katonáknak. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint az államfő jelentéseket hallgatott meg a hadműveleti helyzetről, és a harcok állásáról.
Helikoptereket kap cserébe Szlovákia a harci repülőgépekért
Az ügyvezető szlovák védelmi miniszter, Jaroslav Nad szerint az Amerikai Egyesült Államok kedvezményesen kínál 12 új Bell AH-1Z Viper helikoptert a Szlovákia által Ukrajnának adományozott MiG–29-es vadászgépek helyett – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a miniszternek a közösségi hálón tett bejelentésére hivatkozva szerdán.
A szlovák tárcavezető szerint az amerikai ajánlat a helikoptereken kívül a pilóták kiképzésére, illetve mintegy 500 AGM-114 Hellfire rakétára is kiterjed, mindezért Szlovákiának megközelítőleg 340 millió eurót kellene fizetnie, három-négy éven belül.
A fennmaradó összeget, mintegy 660 millió dollárt ajándékként kapnánk az amerikai kormány védelmi alapjától (Foreign Military Financing)
– idézte Jaroslav Nad szavait a szlovák hírügynökség.
Akadoznak a fizetések az orosz seregben
Egekbe szökött a panaszáradat Oroszországban az elmúlt hetekben, egyre többen számolnak be országszerte arról, hogy késve vagy egyáltalán nem kapnak fizetést az Ukrajnában szolgáló katonák után. A fronton harcolók fizetését elsősorban a családjaiknak utalják, ők pedig a közösségi oldalakon fakadtak ki a csúszó bérek miatt.
A Versztka című orosz lap cikke szerint Oroszország mind az 52 régiójából és még a 2014-ben annektált, azóta kiemelt kormányzati figyelmet kapó Krímből is érkeztek panaszok a fizetések elmaradása miatt.
Az eddig becsültnél is jóval több pénzt emészthet fel az ukrajnai újjáépítés
A Világbank, az ENSZ, az Európai Unió és Ukrajna közös, szerdán nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az ország újjáépítésének költsége eléri a 411 milliárd dollárt – ez az ország becsült 2022-es GDP-jének a 2,6-szerese.
A becslés az orosz invázió 2022. február 24-i megindításától számított egyéves időszakra vonatkozik, és számszerűsíti az infrastruktúrában, valamint az épületekben keletkezett fizikai károkat, az emberek életére és megélhetésére gyakorolt hatást, valamint a „jobb újjáépítés” költségeit.
Az összeg jelentősen emelkedett a tavaly szeptemberben közzétett 349 milliárd dolláros becsléshez képest, emlékeztetett tudósításában a Reuters. (Egy dollár 359,6 forint.)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a héten állapodott meg egy négyéves, 15,6 milliárd dollár értékű kölcsönről Kijevvel, amelynek az első részletét várhatóan a következő hetekben hagyják jóvá, és amely további többmilliárdos támogatást mozgósíthat más szervezetek részéről.
Lakónegyedeket lőttek az oroszok a délkelet-ukrajnai városban
Volodimir Zelenszkij közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy egy orosz rakéta eltalál egy lakóházat a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában. Az ukrán elnök azt írja, hogy az oroszok olyan a lakott területekre lőttek, ahol hétköznapi emberek és gyerekek élnek.
A The Guardian cikke szerint Zelenszkij hozzátette, hogy
a világnak nagyobb egységre és eltökéltségre van szüksége az orosz terror gyorsabb legyőzése és az életek védelme érdekében.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője korábban szintén a Twitteren írta meg, hogy az orosz erők támadják Zaporizzsját.
Vezérkari főnök: a 21. században a régi kérdésekre nem ugyanazok a válaszok
A 21. században a régi kérdésekre nem ugyanazok a válaszok – jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnöke szerdán Veszprémben, a Pannon Egyetemen, ahol a haderőfejlesztésről beszélt. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy – akit az MTI idézett – High-tech hadsereg, átalakítások, fejlesztések a Magyar Honvédségben címmel tartott előadásában rámutatott:
a hagyományos föld-víz-levegő hadszíntér kiegészült a kibertérrel és az űrrel, ami egészen más megközelítést igényel.
Elmondta, Magyarország előtt több út állt a haderőfejlesztési program megkezdésekor; a semlegesség, amely eddig sohasem sikerült, illetve a tömegpusztító fegyverek birtoklása azonnal kiesett; valamelyik nagy hadsereg utánzása volt még opció, de azt kevesen engedhetik meg maguknak anyagilag, továbbá a szövetségi lét, a NATO-tagság. A döntés végül az lett, hogy
szövetségesek vagyunk és maradunk, miközben építünk egy olyan haderőt, amelyik képes védelmet biztosítani támadás esetén
– mondta Ruszin-Szendi Romulusz.
Japántól kapnak segítséget hadi fejlesztéseikhez a lengyelek
Az orosz–ukrán háború Lengyelországra egyre nagyobb terhet ró, ezért Varsó japán fejlesztési támogatásban részesül – jelentette be szerdán az előző napi kijevi látogatása után a lengyel fővárosban tartózkodó japán miniszterelnök.
Kisida Fumio a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten megköszönte Lengyelországnak, hogy az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius támogatás logisztikai központja lett.
Hozzátette, hogy Japán éppen ezért hivatalos fejlesztési támogatást nyújt Lengyelországnak, az utóbbi gazdasági fejlettsége ellenére. Bejelentette, hogy Tokió elmélyíti a visegrádi csoporttal folytatott együttműködését is.
Az osztrák külügyminiszter szerint nem lehet leírni Oroszországot
Értelmetlen azt gondolni, hogy többé nem lesz Oroszország, és minden területen szétválaszthatjuk a kapcsolatokat – jelentette ki Ausztria külügyminisztere, Alexander Schallenberg.
Dosztojevszkij és Csajkovszkij az európai kultúra része marad, akár tetszik, akár nem. Oroszország továbbra is a legnagyobb szomszédunk lesz, egyben a világ második legnagyobb atomhatalma marad
– mondta Schallenberg a Reutersnek. Hozzátette: Bécs lazítana a kapcsolatokon, de ez nem lehetséges egyik napról a másikra. A tárcavezető megvédte az ország második legnagyobb bankját, a Raiffeisent is: szerinte észszerűtlen kiemelni a pénzintézet oroszországi üzleti tevékenységét, miközben sok más nyugati cég is ugyanezt teszi.
A nyugati vállalatok 91 százaléka még mindig Oroszországban van, és azt teszi, ami észszerű: kivár
– hangsúlyozta.
Óriáshitelt kap Ukrajna az IMF-től
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15,6 milliárd dollár értékű kölcsönről állapodott meg Ukrajnával. A háborúban álló országnak nyújtott első összeget várhatóan a következő hetekben hagyják jóvá.
Ez lenne az egyik legnagyobb pénzügyi támogatási csomag, amelyet Ukrajna kapott az orosz invázió óta
– írja a BBC.
Az IMF a közelmúltban elfogadta a módosítást, hogy olyan országoknak is nyújthatnak támogatást, amelyek kiemelkedően magas bizonytalansággal néznek szembe. „Oroszország ukrajnai inváziója továbbra is pusztító hatással van a gazdaságra: 2022-ben az aktivitás 30 százalékkal csökkent, a tőkeállomány nagy része megsemmisült, a szegénység szintje pedig emelkedett” – közölte Gavin Gray, az IMF tisztviselője.
Halálos orosz dróntámadások Kijev megyében
Hárman meghaltak és heten megsérültek Kijev megyében orosz dróncsapásokban éjszaka – jelentették be szerda reggel ukrán tisztségviselők. A kijevi katonai igazgatás Telegram-csatornáján azt írta, hogy károk keletkeztek egy civil létesítményben, és a helyszínen mentőcsapatok dolgoznak.
Eközben a mentőcsapatok arról számoltak be, hogy egy szakközépiskolát és egy kollégiumot ért találat, ahol hárman meghaltak és ketten megsérültek. Egy embert sikerült megmenteni, és vélhetően négyen rekedtek az épület romjai alatt.
A támadás a Kijevtől mintegy nyolcvan kilométerre délre, a Dnyeper partján fekvő Rzsiscsivben történt.
Az iskola épületében jelentős károk keletkeztek.
