A világ gyászolja Henry Kissingert: háborús bűnös vagy béketeremtő személyiség?

–  mondta egykor Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter, aki Le Duc Tho vietnámi tábornokkal kapta meg közösen a Nobel-békedíjat 1973-ban, bár a döntést már akkor is sokan bírálták. Végül csak Kissinger vette át a díjat, de később megpróbálta visszaadni, amikor Saigon elestével kudarcot vallott a béketárgyalási kísérlet. A hidegháború alatti világdiplomácia kulcsfigurája fél évvel századik születésnapja után hunyt el connecticuti otthonában. 

Idén júliusban Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt, aki legendás diplomataként üdvözölte őt. Az utazás célja az volt, hogy enyhítse a kialakult feszültséget Washington és Peking között.

Kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és a Mao Ce-tung vezette Kína kapcsolatainak rendezésében, amikor titokban Pekingbe utazott Richard Nixon 1972-es történelmi látogatásának megszervezése érdekében. Ez vetett véget a Kínai Népköztársaság elszigeteltségének. Henry Kissinger az 1970-es években kezdeményezte a Moszkvához és Pekinghez való közeledést.

Richard Nixon elnök lányai, Tricia Nixon Cox és Julie Nixon Eisenhower azt mondták, hogy Kissinger élettörténete „olyan egyedi és annyira amerikai”.

– áll a család közleményében. Hozzátették, hogy az elhunyt politikusnak olyan karaktere volt, amelyet soha nem fognak elfelejteni. Az 1923-ban Németországban született Kissinger 1938-ban érkezett az Egyesült Államokba, amikor családja elmenekült a nácik elől. A hosszú évtizedek alatt azonban nem veszítette el anyanyelvi bajor akcentusát. 1969-ben az akkori elnök, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadónak nevezte ki, és ez a pozíció hatalmas befolyást adott neki az Egyesült Államok külpolitikája felett – fogalmaz a BBC.

Miután Kissinger 1977-ben elhagyta a kormányzati szolgálatot, továbbra is a közügyek termékeny kommentátora volt. Tanácsadóként tucatnyi amerikai elnök – John F. Kennedytől Joe Bidenig – és törvényhozó munkáját segítette. Különböző cégek igazgatótanácsában is dolgozott, külpolitikai és biztonsági fórumok szereplője volt, valamint 21 könyvet írt.

Nagyszerű államférfi vagy mészáros?

–  írta Vlagyimir Putyin orosz elnök a néhai diplomata özvegyéhez intézett gyásztáviratában. „Kérem, fogadja mély részvétemet férje, Henry Kissinger halála miatt” – áll a Kreml gyásztáviratában. Putyin szerint Kissinger személyében kiváló diplomata, bölcs és előrelátó államférfi távozott, aki hosszú évtizedeken át méltán örvendett tekintélynek szerte a világon. Megjegyezte, sokszor találkozott Kissingerrel, és megőrzi a legjobb emlékezetében. Kissinger tíz alkalommal találkozott Putyinnal. Dmitrij Medvegyev korábbi elnök és miniszterelnök, az orosz biztonsági tanács jelenlegi elnökhelyettese az X-en azt írta, hogy Henry Kissinger hosszú éveken át hűségesen szolgálta hazáját, ugyanakkor pragmatikus volt, aki figyelembe vette a realitásokat, és nem csak az amerikai külpolitika kánonjait követte. 

„Keveseknek sikerült úgy formálniuk az amerikai külpolitikát, mint Henry Kissingernek. Az elköteleződése a Németország és az Egyesült Államok közötti transzatlanti barátság iránt jelentős volt, és mindig közeli kapcsolatban maradt szülőhazájával. A világ most egy különleges diplomatát vesztett el” – írta Scholz az X-en. Az egykori amerikai külügyminiszter Heinz Alfred Kissinger néven született 1923-ban Bajorországban, német zsidó családba, és a második világháború idején menekült el Németországból. Húszévesen lett amerikai állampolgár.  

David Cameron brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Henry Kissinger, 

Cameron szerint Kissingert még százévesen is gondolatokkal teli, sugárzó bölcsesség jellemezte. A brit külügyminiszter felfedte, hogy alig néhány hónappal ezelőtt is megvitatott a néhai amerikai politikussal olyan horderejű ügyeket, mint az ukrajnai háború, az Irán jelentette fenyegetés vagy az Oroszország és Kína támasztotta új kihívások. Boris Johnson volt brit miniszterelnök megemlékezésében a diplomácia, a stratégiai gondolkodás és a béketeremtés óriásának nevezte Henry Kissingert. Johnson szerint, ha valaha is létezett egy olyan személyiség, aki békét tudott teremteni, és rajongott a harmonikus kapcsolatokért, azt Henry Kissingernek hívták. 

Hszi Csin-ping kínai elnök és magas rangú kínai tisztségviselők is részvétüket fejezték ki Joe Biden amerikai elnöknek Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter halála miatt. Hszi a kínai kormány és nép nevében mély részvétét fejezte ki, és üzenetében azt mondta, hogy Kissinger világhírű stratéga, a kínai nép régi és jó barátja volt. A Kínai Központi Televízió legendás diplomatának és élő őskövületnek nevezte Kissingert, aki fontos szerepet játszott az USA–Kína-kapcsolatokban. 

beleértve Augusto Pinochet tábornokot Chilében, az argentin katonai juntát, Suharto indonéz elnök kelet-timori mészárlását, valamint Laosz és Kambodzsa bombázását is jóváhagyta. A politikus reagált a személyét ért támadásokra is:

– mondta egy interjúban a CBS-nek, nem sokkal századik születésnapja előtt. 

A Rolling Stone azzal a címmel hozta le a politikus halálát, hogy

a Huffpost nevű lap pedig a hatalom mészárosának nevezte Kissingert.  

Tavaly júliusban Kissingert megkérdezték az ABC televízióban egy könyvbemutató során, hogy megbánta-e valamelyik döntését élete során. Erre az akkor 99 éves volt külpolitikai stratéga az válaszolta: 

 – mondta. „Az általam tett ajánlások voltak a legjobbak, amelyekre akkor képes voltam” – magyarázta. Közel 50 éves házasság után a 89 éves Nancy Maginnes Kissingert, valamint korábbi házasságából két gyermeket és öt unokát hagyott maga után.