Szijjártó Péter: az elmúlt években mintegy százmilliárd forint fejlesztési forrást juttattunk Afrikába
Három fontos kérdésben ismertette Magyarország álláspontját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az unió Külügyminiszterek Tanácsának mai ülése után Brüsszelben. A tárgyalás napirendjén az európai–afrikai kapcsolatok, az Ukrajnának nyújtott támogatások, és az európai–törökországi kapcsolatok álltak. Az unió és Afrika együttműködéséről elmondta: világos, hogy az afrikai kontinens súlyos kihívások előtt ál. Emiatt pedig az unió is azok elé néz, mégpedig a migráció miatt, hiszen itt Európában csapodnak le az afrikai problémák, mégpedig a migráción keresztül.
Afrika lakossága 590 millió fővel nőtt húsz év alatt. A következő húsz évben további 750 millióval nőhet. Csak ez jóval nagyobb, mint az Európai Unió teljes lakossága. Rövidesen tehát megközelíti a 2,5 milliárdot az afrikai kontinens lakossága. A kérdés az, hogy helyben maradnak, vagy elindulnak Európa felé – vetett fel Szijjártó.
A válasz azon múlik – tette hozzá –, hogy Afrikában lesz-e biztonság fizikai és gazdasági értelemben egyaránt. Annak érdekében, hogy a drámai mértékben növekvő lakosság az ottmaradás mellett döntsön, a mostani brüsszeli politikához képest homlokegyenesen más hozzáállásra van szükség. Fizikai és gazdasági biztonságot kell teremteni Afrikában. Vagyis fejlesztéseket kell vinni oda, így lesz elég munkahely, elérhető oktatás és egészségügy. A terrorfenyegetést pedig meg kell szüntetni, ehhez segítséget kell nyújtani azoknak a kormányoknak, amelyek hajlandók fellépni a terrorszervezetekkel szemben. A magyarok meg is teszik a magukét ennek érdekében. Az elmúlt öt évben mintegy százmilliárd forintnyi fejlesztési forrást juttatunk Afrikába. Ezen túl hat és fél milliárd forinttal támogattuk a helyi keresztényeket.
A húszik folyamatos támadásait is megszenvedjük. Ez a világkereskedelem 15 százalékát lebonyolító tengeri útvonalakat érinti. Szijjártó javasolta, hogy a húszik szervezetét nyilvánítsák terrorszervezetté, és támogassák Jement a védelmi intézkedések megtételében. Mintegy 2,5 milliárd euró szabad összeg van az uniós békekeretben.
Súlyos vita zajlott arról, hogy kiderült, az ENSZ-be sok Hamász-terrorista szivárgott be, és hogy érdemes-e emiatt felülvizsgálni a szervezetnek nyújtott támogatásokat. Nyilván kiemelten fontos a segélyezés, de az is komoly kérdés, hogy terrorszervezetet támogat-e egy ilyen segélyszervezet. Más hasonló esetekben az uniós forrásokat befagyasztották. A kivizsgálást Magyarország támogatja, és úgy véli, annak eredményének hatással kell lennie a finanszírozásra.
Mivel közeledik az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója, van törekvés egy újabb szankciócsomag elfogadására. De jól látható, hogy már csak azért gondolkodnak ilyenen, hogy legyen, amit fel tudnak mutatni az évfordulóra. Jól láthatóan egy kirakatcsomagot akarnak összeállítani
– mutatott rá a külügyminiszer.
Az európai békekeretből 500 millió eurós kifizetéshez már jó ideje nem járultunk hozzá, ám ez a kérdés ma nem merült fel – mutatott rá Szijjártó Péter. Itt arról van szó egyébként, hogy az Ukrajnának fegyvert szállító országok követelnek vissza maguknak forrásokat. A konstruktív tartózkodás eszközével tudunk élni ebben az esetben is, ha minket e célra nem fog befizetési kötelezettség terhelni. Javaslatunk szerint megmondhatnák, mire költhetik a szóban forgó forrást, ha ezt a többi tagállam elfogadja, akkor élhetünk a tartózkodás intézményével – közölte Szijjártó Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.