Golfdiplomácia, avagy hogy férkőzzünk Donald Trump kegyeibe
Az országok vezetői világszerte különböző stratégiákkal készülnek Donald Trump második elnökségére, de van közöttük egy, aki más, bár nem igazán meglepő módszert választott.
Jun Szogjol dél-koreai államfő „nyolc év kihagyás után újabban ismét elkezdte gyakorolni a golfozást, hogy felkészüljön a golfdiplomáciára Trump megválasztott elnökkel” – tudatta a CNN amerikai hírtelevízióval a szöuli elnöki hivatal.
Az elnök ezt a „környezete tanácsára” tette, az azonban nem derül ki a közleményből, hogy Jun mikor golfozik.
Donald Trumpnál bevált módszer a golf
Trumpot a megválasztása óta teljesen leköti a munka, sorra fogadja a gratulációkat a világ vezetőitől, elemzők pedig azt találgatják, hogy ki lesz majd közülük az első, akivel találkozni fog.
A golf pedig bevált módszer ahhoz, hogy valaki bejusson hozzá. Ez az egyik kedvtelése, majdnem az életét is adta miatta, és az egyik fő jövedelemforrása is, amelyekkel több száz millió dollárt keresett.
Hivatali időszaka első évében, 2017-ben több golfpályán megfordult, mint bármelyik másik amerikai elnök,
rendszeresen töltötte a hétvégéit a floridai, New Jersey-i és virginiai golfklubjában, és gyakran vitt magával törvényhozókat és gazdasági vezetőket is.
Aranyozott golfütő vezetett Donald Trump szívéig
Abe Sindzó néhai japán kormányfő azonnal a szívbe lopta magát, amikor aranyozott golfütőket ajándékozott az akkor újonnan megválasztott Trumpnak 2016 novemberében. A két vezető Floridában és Japánban is együtt golfozott.
Első elnöksége alatt Trump többször is találkozott akkori dél-koreai kollégájával, Mun Dzse Innel, és a golf akkor is szerepet játszott a kétoldalú kapcsolatokban.
Egy 2017-es dél-koreai látogatása során beszédet mondott a szöuli parlamentben, és nagy tapsot kapott, amikor mellesleg megemlítette, hogy „a koreai golfozók a világ legjobbjai közé tartoznak”. Agyondicsérte Dél-Korea golf iránti vonzalmát, megjegyezve, hogy „a legjobb 10 játékos közül nyolc koreai, és a legjobb négy golfozó is az”.
Változik a világ
Trumpot azonban most majd egészen más kép fogadja a Koreai-félszigeten.
Az Egyesült Államok és szövetségesei körében egyre nagyobb a riadalom a Kim Dzsongun és a rezsimje által jelentett fenyegetés miatt.
Jun 2022-ben hivatalba lépett konzervatív kormányzata Washington erős szövetségese, amely mindent megtesz Phenjan féken tartása és elrettentése érdekében, és aligha fogja arra bátorítani Trumpot, hogy ismét egyeztessen Kimmel anélkül, hogy világos utat jelölnek meg a félsziget atomfegyver-mentesítésére, amire Észak nem hajlandó.
Ráadásul egyre szorosabb Észak-Korea kapcsolata Oroszországgal, Phenjan több tonna muníció és rakéták mellett katonák ezreit is Moszkva rendelkezésére bocsátotta.
Mi lesz az amerikai katonákkal?
Fejfájást okoz Jun számára az is, mi lesz Trump hivatalba lépése után a Dél-Koreában állomásozó 28 500 amerikai katonával. Az amerikai katonai jelenlét kulcsfontosságú a két ország közötti szövetség megerősítéséhez. A csapatok egyszerre szolgálnak az Észak-Korea részéről érkező esetleges támadások elrettentésére és Kína agressziójának ellensúlyozására.
Trump azonban régóta inkább tranzakciós szempontból szemléli Washington szerződéses kötelezettségeit, többször is kijelentette, hogy szerinte Dél-Korea nem fizet eleget ezért a katonai védelemért.
Dél-Korea és az Egyesült államok a múlt hónapban előzetes, öt évre szóló új költségmegosztási megállapodást kötött, amelynek célja a régóta fennálló szövetség megőrzése volt az amerikai választások előtt.
Ennek értelmében Szöul 2026-ban 1,13 milliárd dollárral járul hozzá a csapatállomásoztatás költségeihez, ami 8,3 százalékkal magasabb a 2025-ösnél. Kérdés, hogy megelégszik-e ennyivel Trump. Nem túl biztató jel, hogy az eddigi választásai alapján keményvonalas lesz a külpolitikája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.