Küszöbön a magyar-orosz-osztrák vasútvállalat születése

Még a tavasszal létrejön az a vasúti vegyesvállalat, amelynek célja, hogy évente ezer, Kínából Nyugat-Európába irányuló konténervonat Magyarországon haladhasson keresztül – közölte a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter azt írta, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök február 1-jei tárgyalásának egyik fontos témája volt a vasúti teherszállítási együttműködés fejlesztése.

A fókuszban a konténerforgalom

„Nekünk ugyanis az az érdekünk, hogy a Kínából Nyugat-Európába irányuló vasúti konténerforgalom minél nagyobb része haladjon keresztül Magyarországon” – szögezte le. A miniszter közölte: az ország keleti részében, Fényeslitkén a logisztikai központ napokban befejeződő építése azt eredményezi, hogy az Európai Unió egész keleti határán Magyarországon lehet majd a leggyorsabban átrakodni a konténervonatokat. Ebben – mint kiemelte – kiváló partner lehet az orosz államvasutak (RZSD), amely a második legtöbb árut szállítja a világon, és amely évente egy milliónál is több konténert forgalmaz.

Korábban – emlékeztetett – a gazdasági vegyes bizottság ülésén megállapodtak egy magyar-orosz vasúti vegyesvállalat létrehozásáról, amelyhez tervben van egy osztrák vállalati csatlakozás is. Most viszont Oleg Valentyinovics Belozjorovval, az orosz állami vasúttársaság, az RZSD vezérigazgatójával fontos részleteket tisztáztak, ennek egyik hozadéka e vegyesvállalat közelgő létrehozása is.

Tavaly született a szándéknyilatkozat

A VG december 15-én számolt be róla, hogy e közös vállalat alapításáról szándéknyilatkozatot írt alá az orosz hátterű RZDL Europe Kft., a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a CER Cargo Holding. Az eseményen részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Vlagyimir Alekszandrovics Tokarev Oroszország közlekedési miniszterhelyettese. Varga Mihály európai szinten is stratégiai jelentőségűnek nevezte a záhonyi vasúti és áruforgalmi csomópont létrehozását, és hangsúlyozta, hogy Magyarország keleti nyitás politikája nem nyugati zárást jelent, hanem összeköttetést. Tíz év alatt közel a harmadával bővült Magyarország és a tőle keletre fekvő államok kereskedelmi forgalma. Palkovics László az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosaként azt mondta, hogy „Magyarország akkor válhat terveinknek megfelelően Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává, ha a lehető legnagyobb mértékben részesül az Európa és Ázsia közötti áruforgalomból. A Kínából végig szárazföldön érkező vasúti szállítmányok számára Záhonynál megnövelt kapacitásokat, az országhatáron belül, Győr-Sopron térségéig a fővárost elkerülő fuvarozási útvonalat érdemes kialakítani.”