A jövő évtől a közútról a vasútra terelik az Ausztrián belüli hulladékszállítás egy részét. A kötelezettség 2023-ban a 300 kilométeresnél hosszabb távolságú fuvarokra vonatkozik, 2024-ben már a 200, 2025-ben pedig a 100 kilométeresnél hosszabbakra is, de minden esetben csak a tíz tonnát meghaladó tételek esetében.
Az, hogy a rendeltetési hely és a feladás helye közötti közúti távolság meghatározásakor a lehető leggyorsabb útvonalat kell figyelembe venni, ezen útvonalak keresésére szoríthatja a közúti fuvarozókat. Igaz, a rövid szállítási idő eddig is az érdekükben állt, de ezt az optimalizálásuk során felülírhatták más megfontolások, például a fuvarozás költsége, vagy az útvonal hossza. „Természetesen figyelembe kell venni, hogy a tehergépjárművek mely utakat használhatják” – hívja fel tagvállalatai figyelmét a NiT Hungary szakmai képviselet.
Mint írja, a számításhoz csak az Ausztriában megtett szállítási útvonalat kell számításba venni, és három esetet kell megkülönböztetni.
Ha a bejelentésköteles hulladékot több szállítási helyről szállítják ki, a számítást minden szállítási útvonalra külön kell elvégezni.
Ugyanakkor nem áll fenn a kötelezettség, ha bizonyítható, hogy a vasúttársaságok nem tudják biztosítani a szükséges kapacitásokat, illetve, ha vasúti szállítás esetén a közúton megteendő szállítási távolság az egyik legközelebbi berakodási pontig tartó és onnan induló utazás során legalább 25 százalékkal hosszabb lenne a kizárólag közúti szállításhoz képest. Ez az úgynevezett 25 százalékos kivétel szabálya.
A tervezett hulladékszállítást előzetesen regisztrálni kell az aufschiene.gv.at platformon, amely adott esetben a lekérdezéstől számított két munkanapon belül visszaigazolást ad ki arról, hogy a vasúttársaságok nem tudnak megfelelő kapacitást biztosítani. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kérelmező a megkereséstől számított két munkanapon belül, így 48 órán belül nem kapott választ. A kérelmet szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon nem kezelik – áll a NiT magyarázatában.
Mindazonáltal Dittel Gábornak, a szervezet ügyvezető főtitkárának válasza szerint az ausztriai intézkedés a hazai közúti fuvarozókat kis mértékben érinti, mert többek között a bonyolult ausztriai bejelentési és adminisztrációs kötelezettség miatt egyébként sem nagyon szállítanak hulladékot Ausztriába vagy azon belül.
Inkább valamekkora importról lehet szó, például műanyag-hulladékok esetében.
Az ausztriai változás kapcsán a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a fentiek mellett arról is tájékoztatta tagvállalatait, hogy a vasútra terelési kötelezettség kizárólag a minisztérium által meghatározott hulladéktípusra vonatkozik. E kötelezettség alól akkor is lehet mentesülni, ha a szállítást vonattal vagy más olyan közlekedési eszközzel kell megtenni, amely egyenértékű vagy alacsonyabb szennyezőanyag- vagy üvegházhatású gázpotenciállal rendelkezik, illetve, ha egyéb, a vasúti szállítást lehetetlenné tevő körülmény merül fel.
Az új helyzet fő nyertese az osztrák állami vasúttársaság árufuvarozó csoportja lehet. A napokban közzé is tette, hogy a fenti jogszabály-változásnak köszönhetően jelentősen növelni kívánja az általa Ausztrián belül továbbított hulladék mennyiségét. Ez eddig évente körülbelül 8 millió tonna hulladékot és másodlagos alapanyagot (fém-, kommunális és építőipari) jelentett, és azt, hogy e tevékenysége révén – számításai szerint – évi több mint 146 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a környezetbe, mintha ugyanennyi hulladékot az ehhez szükséges, körülbelül 300 ezer közúti jármű fuvarozott volna.
A nagyobb feladatra felkészülve az ÖBB-hez tartozó Rail Cargo Group (RCG) indulásként 75 millió euróból új, Mobiler típusú konténereket és az azok rögzítését szolgáló és átrakodását segítő kereteket vásárol, ezzel 2026-ig fokozatosan megkétszerezi, 2600-ra növeli az ilyen konténerei számát.
Az RCG 18 országban aktív, magyarországi leányvállalata a MÁV Cargo alapjain továbbfejlődve érte el mai formáját. A csoport évente 463 ezer vonatot közlekedtet, vagyis naponta átlagosan 1270-et, ez évi nettó 94 millió tonna áru továbbítását jelenti. Igazgatótanácsának tagja Kovács Imre, az RCH elnöke, míg Körös Norbert, az RCH vezérigazgatója az osztrák csoport egyik felső vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.