„Hülyegyerekből” klubtulajdonos

A legendás manchesteri jobbszélső olyan csapatoknál fordult meg, mint a Real Madrid, a Milan vagy a Paris Saint-Germain, ám üzleti számításait leginkább az amerikai bajnokságban, a Los Angeles Galaxynál találta meg. Abban az amerikai ligában, amely sokáig nem tudott mit kezdeni az európai futballal. Ezekben a kaotikus időkben az MLS (Major League Soccer) egy tollvonással tüntetett el klubokat a föld színéről – ez történt a Miami Fusionnel is 2002-ben –, így a floridai város futballcsapat nélkül maradt. A ligában szereplő tíz gárda konszolidációját az AEG vállalat segítségével oldották meg, majd létrehoztak egy olyan marketingcsoportot, a Soccer United Marketinget, amely már komolyan gondolt a jövőre is.

Bekcham az MLS megújulásának alapköve

Az MLS történetének kétségtelenül egyik legfontosabb mérföldköve David Beckham 2007-es megjelenése volt, amikor a Real Madridot elhagyva Los Angelesbe költözött. A Fabio Capello által némileg talán még el is üldözött focista olyan szerződést írt alá a ligával – igen, a ligával, Amerikában ugyanis nem a klubokkal, hanem közvetlenül a szövetséggel szerződnek –, amelyben szerepelt egy olyan záradék, amely egy 25 millió dolláros franchise-jogról szólt. Akkortájt ugyanis komoly törekvések látszottak az ügyben, hogy az Egyesült Államokban ne csak a tojáslabda legyen milliárd dolláros üzlet.

Beckham és a körülötte lévő üzleti guruk minden bizonnyal már előre látták az üzleti lehetőséget az amerikai piacon, ezért történhetett, hogy saját szerződése mellékleteként előre gondolkodott, s klubalapítási lehetőséget harcolt ki magának. Az MLS vezetőségét egy percig sem kellett győzködni, hiszen David Beckham neve mindenkor garanciát jelentett a nézőkre, szponzorokra, ezáltal a jelentős bevételekre, amelyekből – ne is áltassuk magunkat – egészen biztos, hogy csinos kis összeg landolt a liga folyószámláján is.

Bízni a Beckham-brandben egyáltalán nem volt rizikós, még akkor sem, ha az angol játékosnak tulajdonképpen zéró üzleti tapasztalata volt, s nagy tételben, öltönyös fiúkkal még sohasem játszott. A tapasztalatlanság ellenére hittek az európai sztár vonzerejében, s ezt kihasználva a Becksnek becézett játékos amerikai ott-tartózkodása során folyamatosan építette leendő üzletét. Beckham valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy partnereivel milyen kálvárián megy majd keresztül, mert a 2007-es érkezése után ugyanis csak 2014ben jelentette be Carlos Giméneznek, Miami polgármesterének, hogy élne a szerződésében foglalt franchise-joggal. Melyik polgármester ne örülne, ha David Beckham az ő városát választaná arra, hogy felépítse az amerikai kontinens jövőbeni legvonzóbb futballklubját.

A játékos neve ugyanis többet jelent pusztán a focinál.

Egy ilyen beruházás fellendítheti Miami turizmusát, vendéglátását, és minden bizonnyal a városnak is csurran-cseppen valami a futballbizniszből. Ezt leginkább annak fényében jelenthetjük ki, hogy Amerikában sokáig gyakorlatilag levegőnek nézték az általuk nem is futballnak, hanem soccernek nevezett sportágat, ám Beckham a Galaxynál töltött évei során már bizonyított „gazdaságilag”.

Az öt év alatt 250 millió dollárt kereső játékos érkezése előtt ugyanis már 250 ezer nevével ellátott mezt adtak el a 80 dolláros dresszekből.

Európai sztárt nem nagyon szoktak úgy fogadni a tengerentúlon, mint őt, talán utoljára a 60-as években a Beatles körül volt ekkora – jó értelemben vett – tömeghisztéria. Az meg egyenesen szívmelengető lehetett a britek élő legendájának, hogy a People magazin kijelentette:

Az egész világ legismertebb figurájává akarjuk tenni Beckhamet.

Becks tehát már egy jól bejáratott modellnek tűnt az USA-ban, mire Miami polgármesterével parolázott a fotósok kereszttüzében, hiszen jegybevételből, vállalati befektetésekből addigra dollármilliókat hozott Los Angelesbe. A helyi polgármester lelkesedése azonban édeskevés volt, Beckham és társai folyamatosan politikai falakba ütköztek, arról nem is beszélve, hogy mindig akadt néhány rosszakarója valamelyik üzleti érdekcsoport vezetőjének személyében, s a helyi hajózási társaság sem nézte jó szemmel a focistából üzletemberré avanzsált játékos üzleti törekvéseit.

Hiányzó politikai szálak

Az ügy gyors előmenetelét ráadásul az sem segítette, hogy az angol nem tudott állandóan az amerikai kontinensen tartózkodni. Beckham ugyanis játékos-pályafutásának befejezése után is igen elfoglalt ember maradt: továbbra is eleget tesz szponzorainak személyes megjelenéseivel, a Jaguar, az olimpiai bizottság és a UNICEF nagyköveteként ide-oda repked a világban, s a közösségi médiában fellelhető posztjai alapján egy hét alatt akár három kontinensen is személyesen vesz részt különféle rendezvényeken. A legtöbb megjelenése talán a UNICEF-hez köthető, ugyanis éppen a miami projekt belendülésének idején alapította meg saját, David Beckham UNICEF Alapítvány elnevezésű jótékonysági szervezetét, amelynek aktív részese is: meglehetősen sűrűn láthatjuk Afrikában, ahol igyekszik a helyi gyerekekkel focizni, iskolai tanórákon részt venni.

Az angol hiánya érezhető volt az amerikai tárgyalások alatt, ugyanis egy personal brandre felépített üzleti vállalkozás elég nehezen tud funkcionálni, ha maga az ember, akiről szól, számos esetben nincs jelen. Ennek ellentmondásaként mégis kijelenthetjük, hogy David személye rendkívül sok esetben bizonyult kevésnek, az üzleti csoport ugyanis nem számolt azzal, hogy az amerikai politikai élet szövevényes hálójában igen bonyolult előrejutni, ha akar valamit az ember, így egy idő után belátták, komoly jogi háttér nélkül nehezen érik el céljukat. Ekkor került képbe LeBron Jamesnek, a Miami Heat – ma már a Los Angeles Lakers csapatát erősíti – kosárlabdázójának jogi tanácsadója, aki nem mellesleg annak a Micky Arisonnak a barátja, aki a miami kosárlabdacsapat tulajdonosa. Arison közbenjárásával hamar elkezdtek helyszínt keresni az új stadionnak, és találtak is: az óceánparton. Itt azonban újabb akadályba ütköztek, tekintve, hogy Miaminak rendkívül kellemetlen emlékei vannak a stadionépítéssel kapcsolatban. Történt ugyanis, hogy a Florida Marlins csapatának tulajai annak idején meggyőzték a megyei vezetőséget, hogy a városnak jó lesz, ha 2,4 milliárd dollár állami pénzből beszállnak az új stadion építésébe. A beruházás megtörtént, a klub azonban sehova sem fejlődött, s az üresen kongó lelátók, a tehetségek elherdálása után a Marlins gyakorlatilag szétesett.

A helyi kormányzó tehát – a korábbi események tükrében némileg joggal – nem volt túl optimista és lelkes az újabb helyi sportbizniszt illetően. A miami lakosok nehezen hagyták magukat újra bepalizni, így Beckhaméknek kőkeményen végig kellett járni a politikai ranglétra összes szereplőjét, és komoly üzleti terveket bemutatva személyes garanciát kellett vállalniuk arra, hogy törekvéseik nemcsak vágyálmok, hanem egy immáron nyolc éve szüntelenül zakatoló akarat gazdasági és városfejlesztési céljai.

Ekkortájt Beckham jelenléte a maga 25 millió dolláros alaptőkéjével már-már nevetségesnek kezdett látszani, ugyanis 2015-re a franchise-jogért már 100–150 millió dollárt kértek el az MLS-nél.

Az új befektetők sorra kapták a klubalapítási és működési engedélyeket, miközben a messziről jött angol fiú a nevetséges kis 25 millióját szorongatva a kezében vért izzadt azért, hogy végre letelepedhessen Miami egyik sarkában új csapatával. Komoly emberekkel, fontos személyekkel találkozott, barátkozott, megjelent az összes kiemelt rendezvényen, ahol befolyásos alakokkal foghatott kezet, s az új üzletpolitika sikeresnek bizonyult, ugyanis tizenegy évvel a 25 millió dolláros szerződéskötés után végre engedélyt kapott mindenkitől, akitől kellett, s 2018 januárjában bejelentették, hogy 2020-ban elindulhatnak az amerikai ligában.

Kiépült az arculat

A minden bizonnyal óriási megkönnyebbülés ellenére David Beckham most meglehetősen nagy feladatok előtt áll. Mindenekelőtt fel kell építenie az Overtown negyedben az óceánparti 25 ezer férőhelyes stadiont, amely a hírek szerint több mint 300 millió dollárba kerül majd. Az alapoktól indulva ki kell alakítania új akadémiai rendszerét, amelynek egyszer régen már nekifutott. Még madridi játékosként 2005-ben alapította meg a David Beckham Academyt, amely Londonban és Los Angelesben működött. A saját akadémia ötletét gyerekkori élményei inspirálták, amikor tizenéves kisfiúként a legendás Sir Bobby Charlton akadémiájára járt, és ugyanazt a komoly szakmai felkészítést, ám mégis játékos közeget akarta biztosítani fiatalok generációjának, mint amit ő kapott meg Sir Bobbytól. A program sikeres volt, hiszen négy év alatt több mint tízezer gyerek járt az iskolájába, ám millió egyéb teendője mellett már nem tudott lelkiismeretesen foglalkozni az akadémiával, így most Miamiban folytathatja azt, amit egykor elkezdett.

A fentebb említetteken kívül olyan fontos brandkérdéseket is meg kellett oldani, mint a klub neve, színe és csapatlogója. A tulajdonosi kör idén ősszel jelentette be, hogy a csapat neve Club Internacional de Fútbol Miami lesz, amelynek rövid verziójaként az Inter Miamit fogják használni. A rózsaszín-fekete klubcímerben található két daru, amelyről kapásból mindenkinek Miami jut eszébe, illetve egy felkelő nap, amelyből hét napsugár jön ki – utalva ezzel Beckham ikonikus mezszámára, melyet a Manchester Unitedben és az angol válogatottban viselt. A csapat spanyol neve természetesen azonnali magyarázatra szorult: Miamiban meglehetősen magas a spanyol ajkú populáció, és Beckham üzleti partnerei között is találhatunk bolíviai és kubai származású üzletembert.

Népszavazás előtt albérlet

A tulajdonosi körben még idén januárban is történtek változások, kiszállt ugyanis a buliból a Los Angeles Dodgers baseballcsapatánál is érdekelt Todd Boehly, és érkezett a helyére két kubai-amerikai üzletember, Jorge és José Mas, illetve Szon Maszajosi, a SoftBank japán telekommunikációs cég alapítója. Rajtuk kívül szintén tagja a tulajdonosi és befektetői körnek a Sprint távközlési cég vezérigazgatója, Marcelo Claure, valamint Simon Fuller, a Spice Girls egykori menedzsere. Becks tehát nem bízta a véletlenre a sikert, olyan emberekkel vette körül magát, akik korábban már komoly eredményeket értek el a szórakoztatóiparban vagy a banki szektorban. Ő meg majd biztosan felnő a feladatokhoz, mint ahogy eddigi élete során kivétel nélkül mindenhez.

2020-ban tehát az Inter Miami megkezdi útját az amerikai futball-ligában, de csak egy ideiglenes pályán, mert a hírek szerint addig nem kezdhetik el a stadionépítést, amíg az erről szóló népszavazás nem hoz kedvező eredményt. A helyi lakosok ugyanis továbbra sem örülnek annak, hogy ismét engedélyt adott a megye és a város egy olyan beruházásra, amellyel a Marlins idején egyszer már pórul jártak. Pedig a polgármester – aki, ugye, a kezdetektől tárt karokkal várta az angol új klubját – úton-útfélen hangoztatta, hogy ez nem csupán a sportról szól, hanem komoly világcégeket, szponzorokat, befektetőket hozna a városba. Amennyiben Miami megszavazza, hogy Beckham letelepedhet az Overtown városrészben, el is kezdhetik ásni az alapokat, így egyéves „albérlet” után, 2021-ben már saját stadionjában szerepelhet David Beckham klubja. A keleti parton pedig azt remélik, hogy a világ labdarúgásának minden szempontból egyik legikonikusabb alakja olyan vonzereje lesz a sportágnak, mint amilyen Manchesterben, Madridban vagy Los Angelesben volt.

A cikk a Manager Magazin novemberi számában jelent meg

(„Hülyegyerekből” klubtulajdonos)

Manager Magazin – HU