Globálissá válik az energiahiány, Európa helyzete különösen szorult

Világszerte tovagyűrűző gazdasági problémákat okoz a földgázhiány, ami Európában egy év alatt megötszörözte az energiahordozó árát, vállalkozások leállását okozva, például a műtrágyagyártásban.

A helyzet várhatóan nem javul, hanem rosszabbodik a következő hónapokban. Az északi féltekén érkezik a földgázfogyasztást növelő tél, amiről nem tudható előre, mennyire lesz hideg,

az orosz Gazprom aligha tölti meg a félig üres európai tározókat, az energiakereslet nő a válságból kilábaló világban, beleértve Kínát, és nem csak a gáz ára szárnyal: a Brent olajé a kínálati korlátok miatt például hétfőn már ötödik napja emelkedve 2018 októbere óta a legmagasabb szintre szökött fel, a hordónként 80 dollár közelébe.

A földgázprobléma epicentrumaként Európát szokták emlegetni a hónapok óta előre látható, de orvosolhatatlanul fellépő hiány miatt, az energiahordozó ára azonban világszerte felszökött. Kína, a világ legnagyobb földgázvásárlója sem töltötte fel időben a tározóit, bár az importja majdnem a duplája a tavalyinak. Több kínai tartományban már eddig is korlátozták az ipari vállalkozások áramfelhasználását, hogy teljesítsék az állam meghatározta energiahatékonysági és szennyezéskorlátozó célokat. Rosszabbodhat a helyzet, ha az elérhető földgázt meg a lakosság számára kell fenntartani.

Ha elterjedtté válik az áramhiány, az felhajthatja az árakat, és globális hatásai is lehetnek, hiszen felszökhet az acél és az alumínium ára.

Megugrott az LNG, a cseppfolyósított gáz ára is a világpiacon. A Bloomberg közgazdászainak előrejelzése szerint a globális LNG-import idén a tavalyi  336,4 millió tonnáról az idén 341,3, jövőre 360,5 millióra szökhet fel. Az áremelkedés a világ legkülönbözőbb pontjain okoz égető gazdasági és politikai problémákat. Pakisztánban az ellenzék vizsgálatot követel az állami LNG-importőrnél. Brazíliában az alacsony vízszint a Paraná folyó medencéjében visszafogta a vízerőművek teljesítményét. Emiatt rekordszintre szökött fel az ország gázimportja, a közüzemi számlák egyre borsosabbak, és a felszökő infláció már Bolsonaro elnök újraválasztási esélyeit is veszélybe sodorhatja. Az LNG-ért óriási a tülekedés, a szállítók – az Egyesült Államok, Trinidad és Tobago és Katar – nem győzik teljesíteni a megrendeléseket. Még Amerikában is, ahol viszonylag alacsonyak voltak a gázárak, már a legmagasabbak 2014 óta. Az ipari energiafogyasztók szervezete másfél hete arra kérte a kormányt, hogy csökkentse az exportot, amíg a gáztározókat megfelelően feltöltik.

A globális probléma egyik fő fészkében, Európában

az orosz Gazprom azzal válaszolt a gázszállításai mennyiségére az óceán mindkét oldaláról érkező kritikákra, hogy a hazai tározókat kell feltöltenie, miközben csökkentek a termelőkapacitásai, és hogy sokkal könnyebb volna, ha a vásárlói hosszú távú szerződésekkel biztosítanák az ellátást.

Nem segít a tisztánlátásban, hogy az oroszok európai gázszállításairól szóló vita átpolitizálódott, amin az sem javít, hogy a német választások után hónapokig is elhúzódhat a kormányalakítás, amely tisztázza, eltolódik-e oroszellenes irányba a legnagyobb európai uniós tagország – és áttételesen az EU – külpolitikája. Az oroszok a már elkészült Északi Áramlat 2. vezeték engedélyeztetésének mielőbbi lezárását sürgetik, ez a folyamat azonban tavaszig is elhúzódhat, tehát aligha enyhíthet a most következő ősz és tél európai gázhiányán. Az oroszokat sokan azzal vádolják, hogy politikai okokból nem szállítanak több gázt a velük ellenséges szomszéd Ukrajnán keresztül.  Az európai gáztározók töltöttsége az AGSI+ adatai szerint a múlt héten 73,5 százalék volt, az egy évvel ezelőtti 94,9-del szemben. Magyarország sokkal jobban áll, 82,9 százalékon, de ez nálunk is kisebb a tavaly szeptemberi 97,2-nél.