Tízmilliárd eurós megaberuházások Romániában

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által javasolt tervet a következő hét évben valósítanák meg, költségvetése pedig 50 milliárd lej (10 milliárd euró). Azért a feltételes mód, mivel a tavaly decembertől hivatalban lévő kormány programjában is szereplő megaberuházás miatt kibékíthetetlennek tűnő konfliktus robbant ki a hárompárti jobbközép koalíció két román alakulata között.

Az önmagát progresszívként meghatározó, a liberális Renew Europe pártcsaládhoz tartozó USR–PLUS pártszövetség azzal vádolja a kormány fő erejét adó jobbközép liberálisokat (PNL), hogy a településfejlesztési tervet felhasználva politikai alapon kívánnak forrásokat osztogatni a polgármestereknek, és fennáll a veszélye, hogy a közpénzek nem átlátható elköltése a korrupció melegágya lesz. A vita odáig fajult, hogy Florin Cîţu liberális kormányfő leváltotta a terv ellenjegyzését elutasító igazságügyi minisztert, mire a menesztett tárcavezető pártja, az USR–PLUS bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kabinet ellen, amelynek megbuktatására nagy esély mutatkozik.

A politikai viszályon túlmenően mindenki egyetért abban, hogy Romániának óriási lemaradása van az infrastruktúra kiépítése és a közművesítés terén, ezért a fejlesztések szükségességéhez kétség sem fér.

A települések 57 százalékában még mindig nincs csatornahálózat, 29 százalékuk pedig továbbra sincs rákötve a vízhálózatra, ugyanakkor 2226 településen – vagyis a romániai közigazgatási egységek mintegy 70 százaléka – a mai napig nincs földgázellátás.

Ráadásul az Európai Bizottság augusztusban kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen az alapvető közművekhez – főleg a víz- és csatornahálózatokhoz – való hozzáférés hiányosságai miatt. 

Egyébként a Saligny-tervet kizárólag a román költségvetésből fogják finanszírozni, ennek költségei pedig szerepeltek a kormány korábbi terveiben. Ugyanakkor a program 26 milliárd lejjel (1 lej 70 forint) növeli a büdzsé deficitjét a 2022–25 közötti időszakban,

Florin Cîţu kormányfő szerint ennek ellenére sikerül tartani a vállalt hiánycélt, és 2024-re 3 százalék alá tudják szorítani a deficitet.