Megadóztathatják az új-zélandi juhok és szarvasmarhák metánkibocsátását

Megadóztathatják az új-zélandi állattartókat juhaik és szarvasmarháik böfögése után – írja a BBC. A tervezettel az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen kívánnak fellépni.

Ha az intézkedést bevezetnék, Új-Zéland lenne az első olyan ország, amelyik a gazdáktól az általuk tartott állatok metánkibocsátása után díjat szedne be. Új-Zélandon valamivel több mint 5 millió ember él, valamint körülbelül 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh.

Az ország teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem feléért a mezőgazdaság felel.

Azonban a mezőgazdasági szektor kibocsátási adatai korábban nem szerepeltek az új-zélandi kibocsátáskereskedelmi rendszerben. Ezt a gyakorlatot sok bírálat érte azok részéről, akik azt követelték, hogy a kormány tegyen többet a globális felmelegedés megállításáért.

Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe juttatott metán mennyiségét, és a mezőgazdaságra vonatkozó hatékony kibocsátási árrendszer kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy ezt elérjük

– mondta James Shaw, Új-Zéland éghajlatváltozási minisztere.

A javaslat szerint a gazdáknak 2025-től kellene fizetniük állataik gázkibocsátásáért.

Andrew Hoggard, a Federated Farmers of New Zealand országos elnöke, tejtermelő a BBC-nek elmondta, hogy nagyjából egyetért a javaslatokkal. 

Évek óta dolgozunk a kormánnyal és más szervezetekkel ezen a kérdésen, hogy olyan megközelítést találjunk, amelyik nem fogja leállítani a gazdálkodást Új-Zélandon

– mondta, kiemelve azt is, hogy a terv bevezetésének bizonyos részleteiről még nem született megállapodás.

Az illetékes minisztérium szerint a programból befolyó pénzt kutatásra, fejlesztésre és a gazdáknak nyújtott tanácsadásra fordítják majd. A múlt hónapban az új-zélandi pénzügyminiszter 2,9 milliárd új-zélandi dollárt különített el az éghajlatváltozás kezelésére irányuló kezdeményezésekre, amelyeket egy a szennyezőket megadóztató kibocsátáskereskedelmi rendszerből finanszíroznának.

A metán a szén-dioxid után a második leggyakoribb üvegházhatású gáz, és az emberi tevékenységből eredő jelenlegi felmelegedés egyharmadáért felelős. Az ENSZ tavalyi, Glasgow-ban rendezett éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) az USA és az EU megállapodott abban, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a gáz kibocsátását. A kezdeményezéshez több mint 100 ország, köztük Új-Zéland is csatlakozott.

A metán kibocsátásának mintegy 40 százaléka természetes forrásokból származik, de nagyobb része ma már az emberi tevékenységekhez köthető – például a mezőgazdasághoz, állattartáshoz vagy éppen a földgáz kitermeléséhez. 2008 óta a metánkibocsátás nagymértékben megugrott, ami a kutatók szerint összefügg a földgáz kitermelésének fellendülésével az USA egyes részein.

A légkörben mért metán mennyisége 2019-ben rekordszintet ért el,

mintegy két és félszeresét az iparosodás előtti korszakban mért értéknek. 

Ez azért aggasztó, mert a tudósok szerint a metánnak valódi ereje van, ha a bolygó felmelegítéséről van szó. Egy 100 éves időszakot tekintve 28-34-szer jobban melegít, mint a szén-dioxid. A légkörben azonban a metánnál sokkal több szén-dioxid van, amelynek egyes molekulái több száz évig is ott maradhatnak.