A németek szerint is károsak a szankciók
A németek 57 százaléka szerint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók többet ártanak saját országuknak, mint Putyinénak – derül ki a Forsa német közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből, amelyet az RTL felkérésére készítettek. További 18 százalékuk gondolja, hogy a szankciók egyformán ártanak Berlinnek és Moszkvának, és
csupán a lakosság 21 százaléka érzi úgy, hogy Oroszország szenvedi el a szankciós intézkedések következményeit.
Emellett azonban a német polgárok 63 százaléka tartaná fenn változatlan formában az oroszokkal szembeni szankciós intézkedéseket, és harminc százalék az, aki enyhítené vagy eltörölné azokat. A szankciókkal szemben a legnagyobb számban az egykori NDK területén élők, valamint az AfD szélsőjobboldali párt szavazói foglaltak állást.
Ukrajna háborús esélyeit sem látják túl rózsásnak a megkérdezettek, 62 százalékuk szerint keleti szomszédunk nincs abban a helyzetben, hogy Oroszországot kiszorítsa a megszállt területekről. A németek kevesebb mint harmada hiszi azt, hogy az ukrán hadsereg megnyerheti ezt a háborút. Ezzel együtt 45 százalékuknak nőtt abbeli félelme, hogy az ukrajnai háború Európa más országaira is átterjedhet, valamint hogy atomfegyvereket is alkalmazhatnak a harcokban.
A legutóbbi, nyár eleji felmérésekhez képest sokkal visszafogottabb a német állampolgárok szimpátiája Ukrajna esetleges európai uniós felvételével kapcsolatban.
Október elején a németek mindössze 42 százaléka (a júniusi 55 százalékhoz képest) gondolta úgy, hogy Ukrajna EU-tagsága lenne a helyes lépés Moszkvával szemben. Ezzel szemben 49 százalék (13 százalékponttal több, mint júniusban) nem tartaná helyesnek Kijev felvételét az unióba. Pártpreferenciákat tekintve Ukrajna uniós csatlakozásának támogatói az SPD és a Zöldek támogatói, azonban az FDP az uniópártok (CDU/CSU) és az AfD szimpatizánsai elleneznék azt.
Csak egy kisebbség akar lemondani a szénről
A Forsa az energiaválságról is megkérdezte a németeket, hiszen a klímaváltozástól való félelem ellenére, az energiaellátásban fenyegető szűk keresztmetszetek miatt Németországban továbbra is folytatják a szénfelhasználást.
A megkérdezettek csupán 28 százaléka gondolja úgy, hogy Németország szénenergia-termelésének 2038-ra tervezett kivonását előre kellene hozni, és már 2030-ban meg kell valósítani. Ehelyett egyértelmű többség, 65 százalék támogatja a szén kivonását az eredetileg tervezettek szerint 2038-ban vagy akár annak további felhasználását.
A németek többsége nem lát felelőst Merkelben
A közelmúltban felerősödtek azok a hangok, akik Angela Merkel kancellársága idején folytatott politikáját tartották felelősnek a jelenlegi energiaválságért és az energiaárakért. A most készült felmérésben azonban a németek csupán 37 százaléka osztja ezt a véleményt. A hatvanszázalékos egyértelmű többség viszont nem gondolja, hogy Merkel politikája tehető elsősorban felelőssé a jelenlegi energiaválságért. Sőt, a németek 41 százaléka úgy gondolja, hogy Merkel jobban kezelné a jelenlegi válságokat, mint utóda Olaf Scholz.
Ha most tartanák a parlamenti választásokat Németországban, akkor a CDU-CSU 28 százalékkal megelőzné a Zöldeket (20 százalék) és az SPD-t (18 százalék) is. Ha közvetlenül megválaszthatnák a szövetségi kancellárt, és választhatnának Olaf Scholz, Robert Habeck és Friedrich Merz között, akkor jelenleg a szavazásra jogosultak 41 százaléka egyiküket sem választaná, de a három jelölt közül a jelenlegi kancellár a legnépszerűbb a maga 24 százalékával. A megkérdezettek hatvan százaléka jelenleg egyik német pártot sem látja politikailag kompetensnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.