Csúnya meglepetéssel szolgáltak a csütörtökön megjelent orosz beszerzésimenedzser-index (BMI) adatai: októberben 45,8 pontra süllyedt a mutató a szeptemberi 51,5-ről, vagyis a gazdasági aktivitás növekedését a visszaeséséről elválasztó 50 pontos határ alá. Az elemzők némi csökkenést vártak.
A havi romlás kiábrándító, még akkor is, ha Európában ennél rosszabb októberi adatokat is láthattunk.
Ukrajna februári lerohanása óta találgatja mindenki, mekkora ütést mérnek az orosz gazdaságra – és ezen keresztül esetleg a közmorálra – a háború és a miatta Oroszországra záporozó szankciók a fejlett országoktól. A kezdeti nagyon durva orosz gazdasági visszaesésről szóló előrejelzések azóta több lépcsőben jelentősen szelídültek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) például néhány hete 3,4 százalékot jósolt erre az évre, a júliusi 6 és az áprilisi 8,5 százalékos prognózisa után.
A BMI a szerdán közölt orosz gazdasági adatcsokor után is rontja a képet, bár a gyenge adatot a szolgálatási index hirtelen zuhanása okozta – 51,1-ről 43,7-re, talán a katonai mozgósítás miatt –, miközben a korábban közölt adatok szerint az ipari index továbbra is a növekedési tartományban maradt, bár 52-ről 50,7 pontra gyengült.
A szerdai ipari és kiskereskedelmi adatokból még azt a következtetést vonta le Liam Peach, a Capital Economics szenior feltörekvő piaci közgazdásza, hogy az orosz gazdaság alig, de elkerülhette a negyedéves alapú visszaesést a harmadik negyedévben,
ám világos, hogy egyáltalán nincs lendület a gazdaságban, és a fenntartható kilábalás még odébb van.
Ha a gyenge BMI-adatok után is ez marad a vélekedés, az azt jelentené, hogy a háborús és agyonbüntetett ország egyelőre elkerülte a technikai recessziót, hiszen a második negyedéves GDP-visszaesést nem követné újabb negatív szám. (Aztán a negyedik negyedév persze újra kérdéses.)
Vannak európai országok, amelyek ennél, úgy tűnik, rosszabbul állnak, azaz nem az oroszok vezetik a recessziós futamot. A félig szétlőtt, harcok sanyargatta Ukrajna más kategória, ugyanakkor például a napokban közölték első harmadik negyedéves GDP-becslésüket a csehek, akik 0,4 százalékos negyedéves alapú visszaesésről számoltak be, és nem szép utolsó negyedév elé néznek.
Náluk is „csehebbül” állnak a lengyelek: ott már a második negyedévben 2,1 százalékkal csökkent a bruttó haza termék. A harmadik negyedéves számokat november 15-én közlik, és ha azok is negatívak lesznek, amint várható, akkor kijelenthető, hogy ők már becsúsztak a recesszióba. Az év vége felé követhetik őket az euróövezet gazdaságai is. Az osztrák GDP hajszálnyival már a harmadik negyedévben is zsugorodott, miként a belga is, miközben Magyarországon 1 százalékos növekedést jegyeztek fel.
Az oroszokról természetesen azért azt nem lehet mondani, hogy jól vannak.
A nyugati szankciók mellett érvelők szerint ezek jórészt hosszabb távon roppantják meg az orosz gazdaságot – mások ezt is vitatják –, mindenesetre a háború nyomán már most nagyot változott az élet Oroszországban, még ha eltekintünk is a hetekben zajlott katonai mozgósítástól.
A szerdai adatok szerint például a kiskereskedelmi eladások éves alapon 9,8 százalékkal csökkentek egy év alatt szeptemberben, ami az augusztusi 8,8 százalékos adatnál is rosszabb, bár valamivel kevésbé rossz, mint a májusi 10,1 százalék.
Ha azonban ebből azt a következtetést vonnánk le, hogy ez mér majd hatalmas ütést az orosz közmorálra, az tévedés. Az oroszok nem azért nem költenek, mert nincs pénzük, hanem mert a háború közepette megtakarítanak.
Ez az ugyancsak szerdán közölt béradatokból látszik. Az orosz reálbér augusztusban 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, ami nagy javulás az áprilisban mért 7,2 százalékos éves zuhanáshoz képest.
Ráadásul ezzel az orosz kereső helyzete kevésbé javult, mint szinte bárhol Európában: az ECA International minap közzétett felmérése szerint Európa „százszázalékos”, azaz mindenhol vesztettek értékükből a bérek, az átlagos csökkenés idén várhatóan 6,4 százalék lesz. Az értékvesztés még a 2009-es pénzügyi válság idején is csak 2,1 százalék volt. Egy időre elbúcsúzhatunk a reálbérektől Magyarországon is, de a többi visegrádi országban drámaibb a helyzet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.