Washingtonon és Pekingen múlhat az ukrán rendezés

Az elmúlt évek egyik legdivatosabb narratívája az Egyesült Államokban a Kínáról való leszakadás volt. Ehhez képest tavaly rekordot döntött a kínai–amerikai kereskedelem, pekingi hivatalos adatok szerint 2022-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 760 milliárd dollárt – a kínai szufficit megközelítette a 360 milliárdot. 

A Brookings Intézet kutatója, David Dollar szerint az ellentmondásos folyamatok összeegyeztethetők. „Elképzelhető a technológiai háború, miközben kereskedelmi kapcsolataink robusztusan nőnek?” – kérdi. Egy dolog, hogy mit akarnak a washingtoni politikusok („drákói kapcsolatleépítést”), és egy másik, hogy mi a gazdasági realitás, mi a vállalatok, a reálszféra érdeke. Ha eleget tennének a washingtoni óhajoknak, az lenyomná az amerikai életszínvonalat – vélekedik Dollar. És tegyük hozzá, most, amikor az USA-ban már érződik az infláció csökkentésére, az amerikai vállalatok, az energiaszféra állami támogatására hozott IRA-törvény – Európában protekcionistának tartott – hatása, a Kínával való szakításnak nagyon rossz olvasata lenne a közvéleményben. 

Amerikai reneszánsz

Hanyatló Amerika? A világ újragondolhatja ezeket a dolgokat – ez a címe a Politico főszerkesztője davosi levelének, amelyben a szerző az amerikai reneszánsz reményét csillantja meg. Mindezt a Covid-19-járvány szerencsétlen kezelésével, demográfiai gondokkal (a lakosság elöregedése), a gazdaság lassulásával, külgazdasági útkereséssel küszködő Kína és egy felőrlő háborúba bonyolódott Oroszország által szétzilált, Peking–Moszkva meghatározta „új világrend” hátterében helyezi el. 

Amerika nagyvonalúan túllép az iraki (2003) és az afganisztáni fiaskón (2021. augusztusi zilált kivonulás), és ismét világvezetői pozícióit erősíti. Washington (Moszkva brutális Ukrajna-támadására is reagálva) feledi a korábbi évek divatos „soft power” elveit, és visszatér a nyers katonai erőhöz, a „hard powerhez” – jelzi a főszerkesztő, a varsói születésű, Európát jól ismerő Matthew Kaminski. „Ez nagyon eltér a múlt Amerika-képétől. És nagyon úgy néz ki, hogy évszázadunkat a káosz, a felfordulás jellemzi majd, ami igencsak riasztó” – summázza. 

A Goldman Sachs elemzője szerint a problémákkal küzdő Kína lelassul, az amerikai gazdaság utolérése 2035-nél hamarabb nem várható. A Kína–Amerika-kép része a politikai-katonai feszültség mellett a gazdasági dominancia egyes elemeiért folyó küzdelem. Gautam Adani, Ázsia leggazdagabb embere (vagyonát a Bloomberg 121 milliárd dollárra becsüli), az üstökösként emelkedő indiai energetikai-logisztikai vállalatcsoport, az Adani Group vezetője szerint a Washington–Peking-versengés egyik legforróbb területe a mesterséges intelligencia (AI) globális piacának ellenőrzése lesz. Ez ugyanolyan intenzitású lehet, mint a csipvilágpiac kézben tartásáért évek óta folyó közdelem – véli Adani. 

Yellen Pekingben

Alapvetően más képet sugall a kétoldalú viszonyról a South China Morning Post (SCMP) híre, amely szerint január 18-án Zürichben, a Davosi Világgazdasági Fórum (WEF) oldalvizén magas szintű amerikai–kínai konzultációt tartottak. Az amerikai delegációt Janet Yellen pénzügyminiszter, a kínait Liu He miniszterelnök-helyettes vezette. Megegyeztek az intenzívebb kapcsolattartásban. Yellen a közeljövőben Kínába utazik. Ami a tárgyalások témáját illeti, Yellen hangsúlyozta a kapcsolattartás fontosságát. 

– idézte a pénzügyminisztert az Axios. Liu hasonló módon közelítette meg a kérdéskört: „Mindig a nagyobb, átfogó képet kell néznünk, és eközben meg kell próbálnunk kezelni a véleménykülönbségeinket és megtalálni a közös nevezőt.” 

Azaz ha Washington és Peking megtalálja nemzeti érdekei csokrában azokat, amelyek a másikkal közösek, illetve beleillenek a kétoldalú kapcsolatépítésbe – és elég erősek –, akkor létrejöhet egy új típusú „békés egymás mellett élés” – vélekednek elemzők. Ilyen összekötő kapocs lehet a háború elkerülése, például az esetleges amerikai–kínai összecsapás Tajvan vagy a Dél-kínai tenger térsége miatt, és Európában, Ukrajnában a nukleáris háború veszélyének csökkentése. Még nem tudunk róla – ami nem jelenti azt, hogy nincs –, hogy Washington és Peking közös lépéseket tenne a nukleáris háború veszélyének elkerülésére, vagy a mind ingerlékenyebb moszkvai vezetéssel való ilyen irányú kapcsolatfelvételre. Mindenesetre ha közeledik egymáshoz az USA és Kína, az felcsillantja a reményt, hogy közelebb kerülünk az ukrán helyzet rendezéséhez is.