Vesztésre áll a Nyugat az Oroszország elleni olajháborúban – Moszkva a markába nevet
Megugrottak az orosz olajbevételek márciusban és áprilisban, a legmagasabb szintet érték el tavaly november óta a független finn energetikai kutatóintézet, a Centre for Research in Energy and Clean Air (CREA) szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentése szerint, Vlagyimir Putyin elnöknek így továbbra is van miből finanszírozni az Ukrajna elleni háborút.
Fotó: Shutterstock
Moszkva ráadásul annak ellenére volt képes növelni a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételeit, hogy tavaly év végén életbe lépett az Európai Unió és a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport orosz olajra kivetett ársapkája. Bár a G7-ek múlt heti csúcstalálkozóján arra a következtetésre jutottak, hogy az ársapka működik, a számok nyilvánvalóan ennek az ellenkezőjét igazolják.
A CREA energetikai elemzői szerint az úgynevezett árplafon-koalíció kudarca az árszintek felülvizsgálatában és a politika érvényesítésében azt eredményezte, hogy az intézkedések „elveszítették vonzerejüket, integritásukat és hitelességüket”.
Az EU nem teljesítette azt a ígéretét, hogy kéthavonta felülvizsgálja az árplafont annak biztosítása érdekében, hogy az alacsonyabb maradjon az átlagos piaci árnál. Ez egyértelműen jelzi, hogy a végrehajtás nem működik
– hangsúlyozta Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője és a jelentés társszerzője.
Az EU szóvivője nem óhajtotta kommentálni a következtetést a jelentésről beszámoló CNBC-nek.
Fotó: Getty Images
A helyzet a koalíció szempontjából eleinte biztatónak tűnt, az év elején decemberhez képest jelentősen visszaestek a fosszilis energiahordozókból származó orosz bevételek.
A CREA adatai szerint azonban az olajipartól beszedett adóbevételek áprilisban hat százalékkal emelkedtek az előző havihoz képest, ami azt mutatja, hogy márciusban nőtt a kivitel.
Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy a Kreml bevételei jelentősen elmaradtak a tavaly áprilisitól, amikor megugrottak az olajárak a világpiacon.
A jelentés szerint az exportbevételek márciusi növekedése azt eredményezte, hogy áprilisban az orosz ásványkincsek kitermeléséből származó adóbevételek öt százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, és májusban még nagyobb növekedés várható.
„A Kreml adóbevételei szorosan követték az orosz nyersolaj árát, ami rávilágít az olajárplafon fontosságára. Az állam is változtat az adórendszerén, hogy csökkentse az ársapka hatását” – hangsúlyozta Isaac Levi, a CREA energetikai elemzője.
Amennyiben az érintettek nem tesznek lépéseket az ársapka szintjének csökkentése és a végrehajtási hiányosságok pótlása érdekében, akkor az orosz olaj adóztatási struktúrájának változásai az orosz nyersolaj árát a nemzetközi referenciaértékekhez közelebb kényszerítik, ami az orosz olajbevételek további visszaeséséhez és az ársapka-rendszer teljes kudarcához vezet
– tette hozzá.
Fotó: Shutterstock
Az intézet elemzése szerint az EU importtilalmának és a G7-ek ársapkájának bevezetése óta Moszkva 58 milliárd eurós bevételre tehetett szert tengeren exportált kőolajból. (Egy euró 375 forint.) Ennek többségét ráadásul európai cégek által biztosított, illetve tulajdonában lévő tankerekkel szállították.
Az orosz bevételt 22 milliárd euróval csökkenteni lehetne, ha az ársapkát az eredeti 60 dollárról hordónként harminc dollárra vágnák vissza,
és ennek megfelelően módosítanák a feldolgozott termékek maximális árát. (Egy dollár 348 forint.) Februárban az orosz dízel maximális árát hordónként száz, a fűtőolajét 45 dollárban szabták meg.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint azonban a rendszer a hiányosságok ellenére hatékony, mivel az orosz olajbevételek a becslések szerint a költségvetésnek idén már csak a 23 százalékát adják az ukrajnai háború előtti 30-35 százalék helyett. Ráadásul annak ellenére csökken a bevétel, hogy Oroszország tíz százalékkal több olajat exportált áprilisban a tavaly márciusihoz képest.
Oroszország két legnagyobb vásárlója, Kína és India azonban nem fogadta el az ársapkát. Bár az exportjuk jelentős része ennél olcsóbban beszerzett olaj, az uráli típus ára a kereslet hatására egyre jobban közelít a küszöbhöz, a Reuters becslése szerint a június végére, július elejére a kínai kikötőkbe érkező szállítmányok esetén az ural és a referenciaként szolgáló északi-tengeri Brent alaptípus között az árkülönbség hordónként 7,5-8 dollárra szűkül. Az orosz gazdaság pedig a 13 ezer szankció hatása alatt sem omlott össze, a hadigépezet tovább működik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.