Habár a koronavírus-járvány után ismét szabadon élhetjük az életünket, az még nem alakult ki teljesen, hogy a munkavégzésnek mi a megfelelő helye, környezete, ideje. Ugyanígy kérdéses, hogy a diákság hol éljen, amíg a tanulmányait végzi.
Ezeket a témákat kutatta a CBRE globális ingatlan-tanácsadó cég, amelynek a tanulmánya szerint 2022-ben több mint 11,5 milliárd eurót (4279 milliárd forint) fektettek be Európában kifejezetten a diákoknak épített szállásokba (purpose built student accomodation, rövidítve PBSA), de még ez is csak a kereslet 15 százalékát fedi le a földrészünkön – ráadásul a kollégiumi helyekkel sem állunk jól.
A PBSA magasabb szintű elhelyezést és szolgáltatást nyújt, mint egy hagyományosan értelmezett kollégium,
az elemzőcég szerint van olyan hely, ahol a diákok „lakhatnak, dolgozhatnak, tanulhatnak, szocializálódhatnak és szórakozhatnak”.
Növeli a keresletet, hogy az európai oktatás jó színvonalú és viszonylag olcsó, ezáltal vonzó az EU-n kívülről érkező diákok számára is.
A kínálati hiány ugyanakkor bérletidíj-emelkedéssel járt, azaz sokkal több ilyen szálláshelyre lenne szükség, ami egyébként a befektetőknek is kecsegtető lehetőség volna, mivel a bérleti szerződések legalább 10-12 hónapra szólnak, azaz stabilan tervezhetők.
Magyarországon a PBSA-piac fejlődésére még várni kell néhány évet: azoknak, akik ilyen típusú szállást szeretnének, egyelőre a magánbérleti piacon kell megoldást találniuk. Pedig a kereslet már most megmutatkozik: Budapesten 5-10 ezer szobára lenne szükség, és Debrecenben is megjelent már az igény a speciálisan diákoknak kialakított szobák iránt
– mondta Tóth Csaba, a magyarországi hotelüzletág igazgatója, aki hozzátette: az egyetemek vonzerejét is növelnék az ilyen típusú szállások a hazai és külföldi hallgatók körében.
Lesz tennivaló a munkahelyek tekintetében is, mert a 2023-as európai bérlői felmérés szerint a cégek ingatlannal kapcsolatos döntései egyre inkább összekapcsolódnak a munkavállalókkal kapcsolatos stratégiákkal.
Itt nyilván szerepet játszik, hogy a koronavírus-járvány után egyes vállalatok megmaradtak főleg az otthoni munkavégzésnél,
más cégek visszarendelték az irodába a teljes állományt, egyes munkáltatók pedig köztes megoldásra, a hibrid munkavégzésre szavaztak.
A CBRE elemzésének a főbb megállapításai a következők:
A megkérdezett vállalatok csaknem fele, legalább egyes funkciókat tekintve, jobb minőségű irodába költözik, további 23 százalékuk pedig folyamatosan vizsgálja a költözési lehetőségeket, ami az elkövetkező években további mozgást teremt a piacon
– közölte Lukasz Kaledkiewicz, a kelet-közép-európai irodai szektor vezetője.
A kutatás kitért arra is, hogy a munkavállalók az iroda tekintetében mit tartanak fontosnak manapság.
Kritikus a jó tömegközlekedési kapcsolódás, a második legfontosabb (60 százalék említette), hogy az épületben vagy a környéken legyen élelmiszerbolt és/vagy étterem,
a harmadikként pedig a fenntartható megoldások (58 százalék), majd az elektromosautó-töltőpontok (52 százalék) következnek a kerékpár- vagy robogótárolási lehetőség (38 százalék) előtt.
„A vállalatok igyekeznek rugalmasabb munkatereket biztosítani, ami része a hibrid munkastratégiák fejlődésének, és több helyet adnak a közös munkavégzésre. A saját munkaállomások helyét egyre nagyobb arányban veszi át a »desk sharing«, és az új munkavégzéshez szükséges technológiák iránt is nő a kereslet” – fejtegette David M. Johnston, a közép- és kelet-európai irodabérlők üzletfejlesztési vezetője, aki összegzésként megjegyezte: az irodapiac valószínűsíthetően a rugalmas megoldások irányába mozdul el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.