Ukrajna: növekvő háborús köd, kényszerű tőzegmánia
Ahogy állóháborúvá lassul az ukrajnai ellentámadás a szárazföldön, úgy növekszik a feszültség a Fekete-tengeren. Sűrűsödik a háborús információköd, egyre nehezebb kihámozni valamit az egymásnak ellentmondó hadijelentésekből. Ukrajna kénytelen a romló energiahelyzet miatt az egyik leginkább klímaártalmas fosszilis tüzelőanyaghoz, a tőzegkészleteihez fordulni.
Fotó: Sergey Lakeev
A kijevi állami sajtóban cikkek bizonygatják, hogy „mítosz” a tőzeg környezetszennyező, klímakárosító hatása – miközben a német állami környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt ennek az ellenkezőjét állítja. Oroszország kitapinthatóan ismét taktikát módosít, az ukrán előrenyomulás lefékezésével elhúzódó lövészárok-aknamező hadviselésre kényszeríti az országa megszállt területét – ami jóval nagyobb Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres felszínénél – visszaszerezni próbáló ukrán haderőt. Eddig ebből körülbelül fél-budapestnyi területet foglalhatott vissza Ukrajna.
Kína veszélyesebb, mint az oroszok
A taktikamódosítástól Moszkva elsősorban azt reméli, hogy nő a külföldi támogatókban az „Ukrajna-fáradtság”. Azaz egyes nyugati szövetségesek a kijevi vezetéssel szembeni bizalmatlansága, a vártnál lassúbb ukrán előretörés miatti csalódottsága oda vezet, hogy néhány ország kifarolhat a támogató csoportból. A romló nemzetközi biztonsági helyzet, Oroszország és Kína erősödő katonai együttműködése (közös tengeri-szárazföldi hadgyakorlatok), az amerikai–kínai katonai szembenállás Tajvannál, a Dél-kínai tengeren a vitatott tulajdonú Paracel- és Spratly-szigetcsoport térségében komoly fejfájást okoz Washingtonnak.
Az amerikai republikánusok egyik befolyásos tanácsadója, Elbridge A. Colby
az európaiaknak azt indítványozta, hogy vegyék át az amerikaiaktól az Ukrajna-háború terheit.
Az ok: Hszi Csin-ping kínai vezetőt sokkal veszélyesebbnek ítéli meg, mint Vlagyimir Putyint, és azt mondja: Amerikának minden erőforrására szükség van, hogy egy esetleges Kína elleni háborúra felkészüljön. Emellett Moszkvához hasonlóan Peking is kivár – ami a jövő évi amerikai elnökválasztásokat illeti. Ennek jeleként Henry Kissinger republikánus exkülügyminisztert júliusban Pekingben feltűnő szívélyességgel fogadták, míg a washingtoni demokrata vezetés kulcsemberei, a külügy- és a pénzügyminiszter igencsak hűvös légkörben tárgyalhattak Kínában. Másodsorban abban bíznak a Kreml elemzői, hogy 2024-ben Amerika nem választja újra elnöknek Joe Bident, republikánus kormányzás (esetleg Donald Trump második köre) jön, ettől azt várják, hogy az USA mint Ukrajna meghatározó katonai támogatójának a szerepe gyengül.
Fekete-tengeri konfliktus érlelődik
Noha hivatalos források szerint megingathatatlan és blokkszerűen szilárd a Nyugat Ukrajna-támogatása, a NATO-vezetés rámutat a korábbi túlzások, hibás értékelések, propagandaszólamok veszélyeire. Mint a Politico utal rá, jó néhány nyugati, amerikai nyugdíjazott tábornoknak kár volt megszólalnia Ukrajna ügyében. Hamis derűlátást, a valós helyzet torzítását sugallták.
Ugyanakkor ajánlatos volna megszívlelni James Stavridis, nyugalmazott admirális, egykor az Európában állomásozó NATO-erők főparancsnoka (Saceur) figyelmeztetését.
Oroszországnak a Fekete-tenger nemzetközi vizein elkövetett akciói felidézik egy tengeri háború kirobbanásának a lehetőségét az oroszok és a NATO között
– idézi a Politico az admirálist . Stavridis rámutat: a NATO nem fogja ölbe tett kézzel szemlélni, hogy az általa fegyverrel, pénzzel támogatott Ukrajnát Oroszország az illegális blokádjával gazdaságilag megfojtsa. Az ukrán export több mint kétharmada a fekete-tengeri kikötőkön, döntően Odesszán keresztül jut(na) ki a világpiacokra.
A romló légkörre utal
Moszkva a korábbiaknál keményebb fellépése az oroszországi fővárosban akkreditált nyugati tudósítókkal szemben.
Ennek egyik első jele, hogy az Axel-Springer csoport érdekeltségébe tartozó Politico moszkvai tudósítójától 2023. augusztus közepén vonták meg a moszkvai munkavállalási és tartózkodási engedélyt. Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője szerint a szóban forgó hölgy sohasem volt akkreditálva mint Politico-tudósító.
Jelzésértékű, hogy a NATO-főtitkár apparátusát vezető Stian Jenssen hibásnak minősítette, és visszavonta korábbi kijelentését: a háború befejezéséért Kijev mondjon le területei egy részéről. Ajánlata felháborodást váltott ki Kijevben, amely továbbra is a terület-visszafoglaló háború folytatásában látja a helyzet megoldását. A Nyugattól a fegyverszállítások ütemének a felgyorsítását szorgalmazza, és részben nyugati támogatóit okolja az ellentámadás vontatottsága miatt.
Túlzott várakozások
Nincs sok ideje Ukrajnának. Még 4-6 hét, és az ország délkeleti részét elérik az őszi esők, feláztatva a talajt, ami a páncélosok (a többi között a most előkerült 14 darab, egyenként mintegy 75 tonnás Challenger 2 brit nehézpáncélos) bevetését megnehezíti.
Lassan halad az ukrán pilóták többcélú F–16-os vadászbombázókra való átképzése.
Az angol nyelvi hiányosságok mellett a fő akadály a szállítások bizonytalansága. Valószínű, hogy az első F–16-osok legkorábban jövőre kerülhetnek Ukrajnába. Hogy a várható 50-100 darab, különféle korú és altípusú gép megfordítja-e a háború menetét – kétséges. Mértékadó elemzők óvnak a nyugati páncélosokkal, nehézfegyverzettel (Leopard 1-2-es harckocsik, német, amerikai, svéd páncélozott harcjárművek, önjáró nehézlövegek) kapcsolatos túlzó várakozásoknak az F–16-osok érkezésére való kivetítésétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.