A tajvani csipgyártás beszállítói Európában terjeszkednének, hogy mielőbb csatlakozni tudjanak a kontinens újra fellendülő félvezetőgyártásához, amely jelenleg komoly ellátási problémáktól szenved – írta a Financial Times.
Tetemes beruházásokat tervezünk Németországban, amelyekkel gyorsan a gyártók vezető ellátói leszünk. Ha időben be tudjuk telepíteni a hazai műveleteinket, akkor az európai piac a miénk lesz
– jelentette be Vincent Liu, az LCY csoport elnöke és vezérigazgatója, cége vegyi anyagokat szállít a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC), a világ legnagyobb csipgyártója számára.
A nemzetközi félvezetőgyártók közül többen is Európában terjeszkednének, hogy kihasználják a blokk új csiptörvényével járó támogatásokat, ami 43 milliárd eurót biztosítana az iparág számára – válaszul az Egyesült Államok és Kína hasonló állami programjaira.
Az unió törekvése, hogy a geopolitikai feszültségek és az ellátási láncok problémái miatt kiépítse az önálló, belföldi csipiparát, komoly strukturális átalakításokat követel meg, mivel Európában a félvezetők gyártása az elmúlt években jócskán visszaesett, a helyi vállalatok pedig egyre elavultabb technológiákat használnak.
Mától él a törvény: ráhajt az EU a csipekre, mint még sohaA törvény révén az Európai Unió célja, hogy 2030-ra megduplázza a globális piaci részesedését. |
A külföldi gyártók mellett a beszállítók is kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a szektor világelső legyen, mivel az alapanyagok minősége is kritikussá vált az egyre kisebb és összetettebb csipek termelésénél.
Az olyan vállalatok, mint az Infineon, nem használnak minőségi vegyi anyagokat, mert beszállítóik kapacitása több mint egy évtizeddel van lemaradva. A legmodernebb félvezetőkhöz a legmodernebb vegyszerek kellenek, ezt pedig mi tudnánk biztosítani az unióban
– mondta Liu. A TSMC három másik tajvani beszállítója szintén közölte, hogy európai beruházásokat fontolgatnak.
A TSMC egy több mint 10 milliárd eurós üzem építését tervezi a németországi Drezdában, az Infineon és az NXP európai csipgyártókkal, valamint a Bosch autóipari beszállítóval partnerségben, amely a tervek szerint 2027-ben kezdi meg a termelést. Eközben az Intel egy 30 milliárd eurót ruház be két élvonalbeli félvezetőgyárba a Drezdától északnyugatra fekvő Magdeburgban, míg a GlobalFoundries és a STMicroelectronics egy 5,7 milliárdos projektről tárgyal Franciaországgal.
Az iparági szakértők szerint azonban Európa nincs felkészülve a szektor ilyen mértékű növekedésére, és az alapanyagokból már most is súlyos hiány van.
A kontinensen több mint egy évtizede nem növekedett a kapacitás. Az elektronikai vegyipar ökoszisztémája és minősége egyáltalán nem alkalmas az olyan fejlett csomópontok ellátására, mint amit a TSMC és az Intel tervez Németországban
– mondta egy európai vegyipari vállalat vezetője. Ráadásul a meglévő európai gyártók által használt technológiák sem megfelelők, így a külföldi beruházások áldást jelentenének a blokk ipara számára.
Mark Liu, a TSMC vezérigazgatója júniusban azt mondta, hogy az európai csipellátási ökoszisztéma hiányossága az egyik „legaggasztóbb probléma”, de hozzátette, hogy a német kormány ígéretet tett a probléma megoldására. A GlobalFoundries is hasonlóan vélekedett, ám szerintük elsősorban az alapanyagok beszerzését kellene megoldani.
Például a kénsavat, amelyre a csipgyártóknak nagy mennyiségben van szükségük a tisztításhoz és maratáshoz, Ázsiából kell beszerezniük, de még az olyan anyagok is gyakran hiánycikkek, mint az izopropil-alkohol.
A beszállítók gyárai szintén hátrányban vannak – az Ineos, Európa vezető beszállítója két IPA üzemmel rendelkezik a németországi Herne és Moers városban, amelyeket 1959-ben, illetve 1936-ban építettek, és amelyek elavultak a modern vegyi anyagok előállításához.
Miután a csúcstechnológiákhoz szükséges csipgyártás évtizedekig Kelet-Ázsiában koncentrálódott, az LCY és a japán Tokuyama lett az egyedüli olyan vállalat, amely képes előállítani a legfejlettebb félvezetőkhöz szükséges vegyi anyagokat. A Tokuyama azonban úgy látja, hogy csak tíz-húsz év múlva tekintené Európát is potenciális piacnak, és rövid távon csak Ázsiára összpontosít.
Az LCY a TSMC-vel való hosszú együttműködése miatt azonban sokkal rugalmasabb, és Liu az utóbbi hónapokban Európát járta, hogy kormányzati támogatásokért lobbizzon az ellátási láncok vezető vállalatainak. Szerinte a legnagyobb probléma az EU-ban, hogy a helyi cégek inkább a tervezésre szakosodtak, és nem kaptak állami ösztönzést a gyártósoraik korszerűsítésére.
Az ázsiai vállalatok ezzel szemben mások tervei alapján dolgoznak, és emiatt a nyereségesség növelése érdekében kizárólag az eszközeik fejlesztésére fókuszáltak.
A kontinens ma nettó importőr régió a kulcsfontosságú elektronikai minőségű vegyi anyagok tekintetében, ennek megváltoztatása a versenyképesség érdekében hosszú távú és költséges kihívás lesz, ami jókora támogatásokat igényelne a kormányoktól.
Az európai csiptörvény azonban most ezt biztosítaná, a segítségével a belföldi félvezetőgyártás nemzetközi színvonalra tudna emelkedni.
Mesterséges intelligencia: már jövőre kidurranhat a lufiNincs mit szépíteni rajta, brutálisan elszálltak a fejlesztési költségek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.